Európában elsősorban a demográfiai öregedéssel kell szembenéznünk. Amíg a Föld népességében az idős emberek aránya 10 százalék körüli, addig az EU-15 tagállamaiban meghaladja a 20 százalékot. Számítások szerint 2050-ben a 60 évesnél idősebbek az európai népesség 30-40 százalékát teszik majd ki – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Tükör című kiadványából.
Az 1990-es évek elején Magyarországon a 60 évesnél idősebbek száma már több volt, mint a 0–14 éveseké. Jelenleg nemcsak a 60, de a 65 évesnél idősebbek száma is magasabb a 14 évesnél fiatalabbakénál, és a 65 év felettiek száma olyan gyorsan emelkedik, hogy a 2020-as években már a jóval népesebb 19 évesnél fiatalabb korosztály létszámát is meg fogja haladni.
A demográfiai változások miatt a munkaerőpiaci szektor is jelentős változások előtt áll, hiszen a társadalom öregedésével a munkaerőpiaci struktúrának is alkalmazkodnia kell az egyre öregedő és csökkenő létszámú munkaerő-állományhoz.
Magyarországon az idősödő nemzedékek foglalkoztatási aránya európai összehasonlításban különösen alacsony. A munkaerő-felmérés adatai szerint az
Európai Unióban az 55–64 éves férfiaknak átlag 60 százaléka dolgozott, Magyarországon csak ennek a fele.
Az 55–64 éves magyar nők foglalkoztatási rátája 35 százalék, ez 10 százalékponttal marad el az uniós 45 százaléktól.
A munkaerőpiacról nyugdíjazással kivonuló munkaerő-állomány nem lép ki véglegesen a termelő szektorból.
A nyugdíjasévekre tervezett elfoglaltságok egyik legfőbb eleme a fiatalabb generációról való gondoskodás.
A nők és a férfiak 86 százaléka tervezi, hogy nyugdíjaséveiben jelentős szerepet vállal majd az unokák gondozásában, felügyeletében.
Sokan szeretnének a nyugdíj mellett is munkát vállalni. A megkérdezettek felének a nyugdíjasévekkel kapcsolatos elképzelései között szerepel, hogy életének ebben az időszakában is valamilyen formában munkát vállal. A teljes vagy részmunkaidőben visszatérni szándékozók közel kétharmada meg is valósítja ezt az elképzelését.
Európában a nyugdíjas férfiak 40, míg a nők 36 százalékának sikerül újra bekapcsolódnia a munkaerőpiacra.
Az idősek jövedelmi helyzete a fiatalabbakhoz, főleg a gyermeket nevelő családokhoz képest nem kedvezőtlen.
A nyugdíjas státus nem feltétlenül jelent szegénységi kockázatot, mivel a nyugdíj biztos, állandó jövedelemnek számít.