Jól gondolja meg, mit minősít üzleti titoknak

Az új közbeszerzési törvény révén az üzleti titokkal összefüggésben az ajánlatkérők az eddigi passzív szerepkörhöz képest rendkívül aktív szerephez jutnak. A november 1-től hatályos törvény az eddiginél részletesebben és világosabban szabályozza, mely adatokat nem nyilváníthatnak üzleti titoknak az ajánlattevők, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét.

Ez lényeges változás a hatályos szabályozáshoz képest, amely alapján az ajánlattevők akár az ajánlatuk egészét − gyakorlatilag a tartalomjegyzék kivételével − üzleti titoknak minősíthették – véli a Szecskay Ügyvédi Iroda.

A még pár napig hatályos közbeszerzési törvény tágan értelmezte az üzleti titok fogalmát: bizonyos korlátok betartásával az ajánlattevő megtilthatta azt, hogy az üzleti titkot tartalmazó irat nyilvánosságra kerüljön. Ennek révén képesek voltak arra, hogy megakadályozzák a versenytársak jogorvoslathoz való jogának gyakorlását.

Az ily módon kialakult − és a jelenleg hatályos szabályozással is ellentétes − gyakorlat visszaszorítása érdekében a 2015. november 1. napjától hatályos új közbeszerzési törvény egyrészt kibővíti azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét – foglalja össze Wellmann György, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje. Ezen kívül indokolni kell, hogy az adat vagy információ nyilvánosságra hozatala miért és hogyan okozna aránytalan sérelmet.

Az ajánlattevő nem minősítheti a teljes részvételi jelentkezést, illetve ajánlatot üzleti titoknak. Nem minősíthető üzleti titoknak különösen:

• a bárki számára megismerhető, illetve a közérdekből nyilvános adat;
• az alkalmasság igazolására benyújtott − közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésekre vonatkozó − referenciákban foglalt, illetve a gépekre, eszközökre, szakemberekre, tanúsítványokra stb. vonatkozó információk és adatok;
• az áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírásának, valamint a szakmai ajánlat azon része, amelyek vonatkozásában nem állnak fenn az üzleti titokkal szemben támasztott jogszabályi feltételek.

A kulcs az aránytalan sérelem

Az üzleti titokká minősítés jogszabályi feltétele, hogy az iratban foglalt információk nyilvánosságra hozatala az ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Például a szakmai ajánlat azon része, amely az árazott költségvetést tartalmazza, üzleti titokká nyilvánítható, ha a feltétele fennáll, vagyis nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okozna.

Az általános indokolás semmit nem ér

Az ajánlattevő köteles azonban az üzleti titokként elkülönítetten kezelendő iratokhoz indokolást csatolni, amelyben konkrétan alá kell támasztania, hogy az iratot milyen okból minősíti üzleti titoknak, továbbá hogy az adat vagy információ nyilvánosságra hozatala miért és hogyan okozna számára aránytalan sérelmet. Az indokolást az ajánlattevő nem fogalmazhatja meg az általánosság szintjén, amennyiben így tesz, vagy olyan iratokat is üzleti titokként kér kezelni, amelyeket a fentiek alapján nem lenne jogosult, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt ezek javítására.

Az új érvénytelenségi okok következtében az ajánlatkérő tehát érvénytelenné nyilváníthatja a teljes ajánlatot, amennyiben az ajánlattevő olyan adatot vagy iratot kért üzleti titokként kezelni, amely az új törvény alapján jogszabálynál fogva nem minősülhet üzleti titoknak, vagy ha a megfelelő indokolás elmarad. Wellmann György szerint várhatóan kiemelkedő jelentősége lesz a helyes minősítésnek és az ahhoz csatolt indokolás megalapozottságának.

A jogorvoslat feltételei

Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt tájékoztatni ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról. Az ajánlattevő az ajánlatkérő döntésével szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslattal élhet, azonban sem a kérelem, sem a Döntőbizottság eljárása a közbeszerzési eljárást önmagában nem függeszti fel. Az ajánlattevő kérelmezheti, hogy a Döntőbizottság az eljárást ideiglenes intézkedésként függessze fel. Erre akkor kerülhet sor, ha valószínűsíthető a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, alapelveinek megsértése, vagy ha fennáll ennek veszélye.

A fentiek következtében – amennyiben az eljárást nem függesztik fel – az ajánlattevő az adott közbeszerzési eljárásban ajánlatot nem tud tenni, illetve ajánlatát az ajánlatkérő az érvénytelenségre való tekintettel nem bírálja el. A jogorvoslati eljárás, illetve a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálatának lefolytatása alatt az adott közbeszerzési eljárás lezárulhat, az eljárás tárgyát képező szerződést az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő nyertes ajánlattevővel megkötheti. Az ajánlatkérőnek erre abban az esetben is van lehetősége, amennyiben ugyan az eljárást felfüggesztették, azonban indokolt kérelmére a Döntőbizottság – halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek védelmére hivatkozással – engedélyezi a szerződés megkötését.

Többnyire nem bizonyítható, hogy különben ő nyert volna

Amennyiben az ajánlattevő ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelennek minősíti, illetve az ez ellen indított jogorvoslati eljárás ideje alatt az ajánlatkérő a szerződést megköti, az esetek túlnyomó többségében nem lehetséges annak bizonyítása, hogy az érvénytelennek minősített ajánlat ellenkező esetben a nyertes ajánlat lett volna. Ennél fogva az ajánlatkérő kártérítési felelőssége sem állapítható meg érdemben, azaz az érvénytelennek minősített ajánlat tevője kizárólag az ajánlattétel során felmerült költségeinek a megtérítését kérheti.

Gondos és pontos definícióra van szükség

Annak érdekében, hogy az ajánlat fentiekben vázolt érvénytelenségét az ajánlattevő elkerülje, rendkívül körültekintően kell meghatároznia azoknak az adatoknak a körét, amelynek nyilvánosságra hozatalát meg kívánja tiltani. Amennyiben − a feltételek fennállása esetén − üzleti titoknak minősíti az adott adatot és az azt tartalmazó iratot, indokolásában részletesen alá kell támasztania döntését, illetve konkrétan meg kell jelölnie a veszélyeket és a valószínűsíthető − aránytalan − sérelmeket.