Ma már szinte mindenki pályázatban gondolkozik, ha pénzforrásról van szó. Tavaly mintegy 65 ezer pályázat lett nyertes, de háromszor-ötször több cég próbálkozott.
Becslések szerint 3 ezer pályázatíró vállalkozás és 10 ezer szakember működik az országban,
ebből mintegy 30 cég a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége tagja – ez létszámában 1 százalék, de a nyertes pályázatok tízedét ők írták. Ez cégenként 20 nyertes pályázatot jelent. Minderről Maróczi Imre elnök tájékoztatott a szövetség konferenciáján.
A ciklus leghangsúlyosabb területe a gazdaságfejlesztés. Mint azt Boór Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium értékesítési referense elmondta, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázataiban 2700 milliárd, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programéiban 288 milliárd, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programéiban 1231 milliárd forint áll rendelkezésre 2020-ig. Újdonság, hogy míg korábban több program tördelte a mezőnyt, most egységesen a GINOP kínál forrásokat a vállalkozóknak.
A gazdaságélénkítés kulcsát egyértelműen a vállalkozói szektorban látja az Unió is, a kormány is. Fókuszt kapnak a feldolgozóiparban ügyködő cégek, és megjelentek a szabad vállalkozói zónák a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatására. A kutatásra-fejlesztésre szánt 520 milliárd a duplája az előző ciklusban rendelkezésre álló összegnek. Az IKT prioritás is újdonság, és szerencsés változás, hogy jelentősen csökkent a folyamatban a bürokrácia.
A GINOP célkitűzése, hogy 2020-ra az ország foglalkoztatási rátája elérje a 75 százalékot. A pályázatokat prioritás szerint csoportosítja.
Prioritás | Cél | Keret |
1 | Vállalkozások versenyképességének javítása, foglalkoztatásának ösztönzése | 490 milliárd |
2 | Tudásgazdagság fejlesztése, K + F + I | 520 milliárd |
3 | Infokommunikációs fejlesztések | 140 milliárd |
4 | Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, fókuszban az energiahatékonyság | 70 milliárd |
5 | Foglalkoztatás-ösztönzés és képzés | 667 milliárd |
6 | Turizmus | 111 milliárd |
Ehhez 730 milliárd pénzügyi eszköz érkezik vissza nem térítendő támogatás formájában. Prioritás szerint oszlik részösszegekre, de csak a prioritáshoz kapcsolódóan lehet igénybe venni hitel vagy kombinált támogatás formájában.
Itt is a kkv-ké a főszerep,
az Európai Bizottság szerint itt érvényesül az optimális multiplikátorhatás. A pénzügyi eszköz azonban nem helyettesítheti az önerőt, banki háttérforrást kell felmutatni, fontos elem a fenntarthatóság, a korábbi kudarcokat pedig igazolni kell.
Az év végéig még 30 pályázatot tervez kiírni a kormány. Ez azt jelenti, hogy az év végéig hátralévő három hónap 60 munkanapja közül minden másodikra juthat egy kiírás. Az induló vállalkozásoknak 74 milliárd forinttal jut több, mint a márciusban meghirdetett keretben. Az 1.2.2.-15. számú, mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítésének keretét 20-ról 40 milliárdra emelték, de olyan pályázatokról van szó, amelyek csak a szabad vállalkozói zónákban elérhetőek.
Általában minden tervezett pályázatra igaz, hogy a nemzetközi versenyképességet fejlesztenék elsősorban. Ha az ígért 30 pályázat megvalósul, azokban
kiemelt figyelmet kapnak a tudáscentrumok,
a jogszerű foglalkoztatás, segítséget kapnak azok, akik a közfoglalkoztatásból lépnének át a versenyszférába, ahogy az alacsony végzettségűek is, és pályázat segíti majd a munkaerőpiacra lépést.