A piacokat már nem érdeklik a hitelminősítők

Fitch Ratings, one of the leading credit rating agencies situated in New York, USA. Cem Ozdel / Anadolu Agency

Bár néhány éve a befektetők még megszállottan követték a nagy hitelminősítők szuverén adósbesorolásait, mára úgy tűnik, a komoly adóssággal rendelkező államok is nagyon olcsón juthatnak hitelhez, és a piacok egyre inkább figyelmen kívül hagyják a minősítéseket. Ebben a trendben a magyar gazdaság is érintett.

A világ ma is tele van a hitelminősítők fenyegetéseivel. Nagy-Britannia esetében például a Standard & Poor’s belengette a leminősítést, ha az ország túlságosan közel kerül az Európai Unióból való kilépéshez. Mindeközben a portugál kormányválság következtében is felmerült Portugália besorolásának esetleges átértékelése, de Szaúd-Arábiát is pont az S&P minősítette le a közelmúltban, mivel az alacsony olajár egyre nagyobb nyomást gyakorol az ország pénzügyeire. Magyarország pedig már egy ideje arra vár, hogy a hitelminősítők is elismerjék: a piac már nem bóvliként árazza be a magyar adósságot.

A közöny és a jegybankok

Noha a sajtó azonnal lecsap a hitelminősítők értékeléseire és megjegyzéseire, az igazán meglepő az, hogy a piac már jó ideje mennyire nem foglalkozik mindezzel – írja Matthew Lynn, a MarketWatch publicistája. Az elemző szerint mindez azért van, mivel a nagy jegybankok világszerte öntik a pénzt a gazdaságokba, ezáltal ultraalacsonyra nyomva az állampapír-piaci hozamokat is, így

a szuverén adósság jelentősége valójában leértékelődött,

a nagy eszközvásárlási programok eredőjeként csak kevésbé fejezi ki egy-egy kötvényhozam a valós helyzetet.

A pénz nem számít, tudnak belőle eleget nyomtatni Forrás: AFP/Mark Wilson

Ráadásul a jegybankok mennyiségi lazításainak lényegében nincsenek negatív következményei – hangsúlyozza az elemző. Bár sokan számítottak rá, az infláció mégsem szaladt el, és rendkívüli eszközbuborékok sem képződtek. Az elmúlt időszakban a globálisan is egyre inkább elszálló ingatlanárak miatt talán ez az elemzés legproblematikusabb része, de abban Lynn nem téved, hogy ha a jegybankok önmagukban nem is mentik meg a gazdaságokat, eddig úgy tűnik, romba sem döntik őket.

Változó világ

Visszatérve a hitelminősítőkhöz, a válság utáni években még óriási politikai port tudtak kavarni. A 2010-es brit választásokon az ország AAA-s osztályzata az egyik központi kérdés volt, de a 2011-es amerikai leminősítés is erősen megmozgatta a vezetőket. Ebben az időben pedig a piacok is lecsaptak minden információra.

A helyzet azonban mára láthatóan igencsak megváltozott. Amennyiben például a britek kilépnének az EU-ból, az valószínűleg igen kevéssé érintené az ország adósságkockázatát – véli Lynn. Többek között azért, mert Nagy-Britannia az egyik legfontosabb nettó befizető az EU-ban, vagyis az államháztartása még javulhatna is a kilépéssel. Vagyis akár képesek lesznek fizetni a hiteleiket, akár nem, az valószínűleg nem az EU többi tagállamától függ majd.

Még a Brexit sem lenne komoly hatással Nagy-Britannia adósbesorolására Forrás: 123rf.com

Hasonlóan sajátos a helyzet Portugáliában. Miután kiderült, hogy az államfő a parlamenti kisebbségbe került jobbközép pártszövetségnek ad lehetőséget a kormányalakításra, biztosra vehető volt a kormányválság. A DBRS hitelminősítő be is lengette, hogy a hét végéig felülvizsgálják Portugália minősítését, miközben a BBC egy riportja idézte a Commerzbank egy elemzőjét, aki aggodalmát fejezte ki a minősítéssel kapcsolatod idegesség miatt.

Földhöz ragadt hozamok

Az „idegesség” azonban erős túlzásnak minősült, mivel 10 éves portugál állampapír hozama a hó elején tapasztalt 2,6 százalékról csupán 2,84 százalékig emelkedett. Ráadásul a portugál kormány lényegében meg is bukott kedden, kevesebb mint 6 héttel a győzelem után, mivel az ellenzék leszavazta a kormányprogramot, de a jelentősebb piaci turbulencia akkor is elmaradt.

Szaúd-Arábia szintén jó példa arra, hogy a hitelminősítők azért nem rengetik meg teljesen a piacokat. Valóban igaz ugyanis, hogy az alacsony olajár miatt Szaúd-Arábia egyre nagyobb pénzügyi nehézségekkel küszködik, de azért elég nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben az olajfüggő gazdaság csőd közelébe kerülne – jelzi az elemzés.

Vannak emellett igen jelentős adósságokkal rendelkező országok, amelyek elenyésző kamatszintek mellett juthatnak kölcsönhöz. Olaszország például több mint 150 százalékos GDP-arányos államadóssággal bír, miközben a 10 éves állampapírhozama 2,5 százalék körül mozog. A legizgalmasabb példát pedig természetesen Japán adja, ahol a GDP 240 százalékára rúg az államadósság, mégis lényegében ingyen jut hitelhez az állam (nem is beszélve arról, hogy a japán állampapírok egyik legnagyobb vevője maga a japán jegybank, na meg a japán részvénypiacon is zsákolja a különféle értékpapírokat, felhajtva az árakat - szerk.).

A japán jegybank elnöke, Kuroda tényleg unortodox monetáris politikát folytat - mindent felvásárol, ami az útjába kerül Forrás: AFP/Toru Yamanaka

Magyar harcok a bóvlival

Mindezzel párhuzamosan Magyarország is küszködik már egy ideje a hitelminősítőkkel. Miközben ugyanis az országkockázati CDS-felár (az államadósságra köthető csődbiztosítás) és a kötvényhozamok alapján hazánkat a piac már nem bóvliként tartja számon, a három nagy hitelminősítőnél még mindig ebben a kategóriában vagyunk. Bár a Fitch Ratings után most már a Moody’s is a felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a magyar államadós-osztályzat kilátását, a konkrét felminősítés még várat magára.

Legközelebb egyébként november 20-án a Fitch vizsgálhatja felül a magyar besorolást, miután nemrégiben belengették, hogy a legnagyobb valószínűséggel Magyarország és Portugália lesz a következő két olyan szuverén adós, amely visszakerülhet a befektetési ajánlású államadós-osztályzati kategóriába.