Sajnálatosnak nevezi a CBA, hogy az Országgyűlés úgy döntött, hogy a kisboltoknak is fizetni kell élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjat a jövőben. Fodor Attila a CBA kommunikációs igazgatója az Origóval az közölte, hogy a
hálózatukban működő több mint ezer franchise partnernek jelentős kiadásnövekedést jelent a felügyeleti díj."
Mivel a díjat a hozzánk csatlakozó, önálló adószámon működő vállalkozásoknak önállóan kell bevallaniuk és befizetniük, ennek összesített mértékéről nem tudok információt adni – mondta Fodor Attila.
Az Országgyűlés kedden döntött, hogy megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj 0 százalékos sávja, így a jövőben a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell.
A felügyeleti díj a kisboltokat érinti leginkább.
Magyarországon 15-20 ezer olyan kis bolt van, amelyeknek készíteni kell a pénztárcáját.
Az Európai Bizottság július közepén úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított az élelmiszerláncok által fizetendő felügyeleti díj miatt. Brüsszel a vizsgálat lezárásáig megtiltotta a progresszív kulcsok alkalmazását.
A kormány nem kockáztott meg egy újabb uniós büntetést, ezért megszüntette az 500 millió forintnál kisebb árbevételű élelmiszerboltok mentességét is – írja a blokkk.com.
Az uniós büntetés miatt idén 30 milliárd maradt a multik zsebében, mert eddig nem fizettek élelmiszerlánc-felügyeleti díjat.
A törvényben meghatározott gazdasági szereplők az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) fizetnek azért, hogy a hatóság el tudja látni a felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatait. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj alapját a napi fogyasztási cikkek – kifli, tej, kenyér, de idetartozik még a tusfürdő is – eladásából származó bevétel jelenti, azaz a szórakoztató elektronikai vagy a ruházati cikkek nem játszanak szerepet a fizetendő díj szempontjából.
Az árbevétel 0,1 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük a nettó 500 millió forintos árbevételt el nem érő üzleteknek is. Ők eddig mentesültek a felügyeleti díjfizetés alól.
A kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozások fizethetnek átalánydíjat is.
20 milliós éves árbevételig 20 ezer forintot, egyszerűsített bevallást választók pedig 700 ezer forint átalánydíjat fizethetnek.
A Lidl Magyarországnak évente 200 milliós mínuszt jelent az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj- közölte a cég az Origóval.
A Lidl szerint, a mostani szabályozás igazságos,
nem nevezhető diszkriminatívnak.
A Spar is azt írta az Origónak, hogy a mostani jogszabály versenysemleges. A Spar nem tudta megmondani pontosan mennyi összeget kell majd fizetniük, csak azt erősítették meg, hogy be fogják fizetni a díjat.
Az Aldi és a Tesco is azt közölte, hogy tudomásul vették az Országgyűlés határozatát és eleget tesznek fizetési kötelezettségüknek és árbevételük 0,1 százaléka után felügyeleti díjat fognak fizetni.
A felügyeleti díjból az Országgyűlésnek benyújtott beszámoló szerint 11 milliárd forintot szedett be a Nébih 2014-ben. A blokkk.com becsélése szerint 15-20 ezer kisvállalkozás fizet majd most új belépőként. Becslések szerint
a Nébih évente 3-400 millió forint felügyeleti díjat zsebelhet be a mostani a 11 milliárd mellé a kisboltoktól.