A reprezentációba sok minden belefér – annak számít az is, amikor meghívjuk a partnerünket egy kávéra a sarki kávézóba, de az is, ha a Gundelban látjuk vendégül, s kávé helyett stílszerűen inkább márkás pezsgővel zárjuk az estét.
Különféle rendezvényeken tudunk reprezentálni – van olyan cég, amely például az Operabálba invitálja partnereit, de van arra is példa, hogy egy cég egy színházat bérel ki reprezentációs célra, s gyerekműsort szervez a partnerek gyerekei és rászoruló gyerekek részére.
Vannak legendássá vált reprezentációs „bulik" is. Valamikor a kilencvenes évek elején az akkori Budapest Bank dolgozói, élükön a topmenedzsmenttel, s így Bokros Lajossal betanultak és meghívott vendégek-partnerek előtt színházban előadtak egy musicalt. Ez persze kuriózumnak számít(ott), de az már bevett szokás, hogy a cégek vendégként invitálják a partnerüket szakmai rendezvényekre, workshopokra, továbbképzésekre, egyéb rendezvényekre – s itt is felmerülhet a reprezentációs indok és vendéglátás.
A reprezentáció része lehet az ajándékozás is. Ami ilyenkor, év vége tájt – az elmúlt évek nehezebb gazdasági körülményei miatt a korábbinál ugyan visszafogottabban, de továbbra is – igencsak divatos a cégek között.
Nem csak az említett gazdasági problémák, az ilyen célokra szabadon fordítható keretek hatnak azonban negatívan erre a területre az utóbbi években – az adózás sem ösztönöz. 2012 óta ugyanis
nincs adómentesen elszámolható része a reprezentációs költségeknek, illetve az üzleti ajándékoknak.
Személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást kell – áfával növelten – fizetni utána, aminek eredményeként nettó 100 forint reprezentatív jellegű kiadásra további 92 forint adót és járulékot kell leróni.
Nagyon nehéz számszerűsíteni a reprezentáció szerepét – bár kutatások azért vannak e téren.
Például mind a rendezvénypiacra, mint pedig a cége ajándékozásra készít felmérést – immár hosszú évek óta a Promo Data Piackutató, amelynek ügyvezető igazgatója, Szentirmay László – 3200 nagyvállalat rendezvény-felelősével készített piackutatási célú interjú alapján – nem igazán rózsás képet vázol fel.
Míg tíz éve e cégek mintegy kétharmada, most csak harmada számol céges rendezvények szervezésével.
Tíz évvel ezelőtt még a cégek 50-60 százaléka gazdálkodott több mint egymillió forintos költségvetéssel, ez egyharmadára visszaesett.
Azért azt illik mindehhez hozzátenni, hogy a meginterjúvolt kör nagyvállalatokból áll, amelyek általában is szolida(bba)n költenek reprezentációra. Azok, amelyek luxusnak számító szolgáltatásokat vagy tárgyakat ajándékoznak partnereiknek nem szerepelnek ebben a felmérésben (és vélhetően nem is szeretnek felmérésekben részt venni). S ennek megfelelő a kiválasztott célok tárháza is, amelyben pl. külföldi tanulmányútként aposztrofált utazás (például egy sport világversenyre, oimpiára, vb-re) nem szerepel.
A Promo-Data másik felmérése az év végi ajándékozást vizsgálta. Itt is a fentiekhez hasonló zsugorodásról lehet beszélni. Szentirmay úgy látja, hogy az utóbbi években az ajándékozásra fordított összeg nem nagyon nőtt, mondhatni, a gödör aljára került, viszont egy-két éve igen halványan, de elkezdett bővülni az évközi ajándékozás, egyebek között a céges italvásárlás is.
Szentirmay tapasztalatai és az adatok tanúsága szerint a cégek nagy része nem költ ilyen célra, s még a nagy nemzetközi vállalatok is mind gyakrabban jótékonysági célra fordítják az ajándékozásra szánt, a korábbinál sokkal kisebb összeget.
A cikk megjelenését a Hungaria Pezsgőpincészet Kft. támotatja.