Pápa, 2007. november 7.
Az év végi ünnepekre készülnek a Pápai Hús Zrt-nél. A tervek szerint mintegy 320 ezer sertést vágnak le és dolgoznak fel. Termékkörük a sonkafélék, konzervek és töltelékáruk. Új fejlesztéseiket november 20-22 között a Foodapest élelmiszer-ipari szakkiállításon mutatják be. A cég 2006. december 14-től felszámolás alatt áll, ennek ellenére a fokozatos fejlesztéseknek köszönhetően a tavalyi 600 millió forintos veszteség az idén a felére csökkent és jövőre nyereséggel szeretnének zárni.
MTI Fotó: Nagy Lajos
Vágólapra másolva!
A világrekorder áfát és az ezzel együtt járó feketekereskedelmet, valamint az orosz embargó miatti árcsökkenést egyszerre már nem bírja el a magyar húsipar, így a korábban megmentett húsgyárak közül az egyik ismét bedőlt. A kormány eddig milliárdokat ölt az ágazatba, Pápán most ismét mentőakcióba foghat.
– kezdte az Origónak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Szerinte nem véletlen, hogy sertésstratégiát hirdetett meg a kormány még 2012-ben, azonban történtek olyan dolgok azóta, mint például az orosz embargó meghirdetése, ami ha nem is keresztülhúzta a terveket, de jelentős nehézségeket okozott az ágazatban – és akkor a feketekereskedelemről még nem is esett szó.
Pápán ismét elfogyott a pénz
Az elmúlt években a kormánynak igen sokba került a bajba került húsipari cégek megmentése:
a gyulai, a kaposvári és a pápai húsgyárra milliárdokat költöttek
a magyar adófizetők pénzéből. A három gyár közül a pápai ismét nehéz helyzetbe került, miután a többségi tulajdonos önkormányzat kezdeményezte a húsüzem felszámolását.
Állami milliárdok a húsiparban
A kormány mentőakciói nélkül rég le kellett volna húzniuk a rolót a magyar húsipar jelentős szereplőinek, derült ki a HVG tavaly júliusi cikkéből. 2013-ban az állami támogatás uniós tilalmát kijátszva az önkormányzatokon keresztül összesen több mint 8 milliárd forintot toltak a három húsipari cégbe: Gyula 1,8 milliárd, Pápa 1,5 milliárd, míg Kaposvár 3,8 milliárd forintot utalt tovább az érintett vállalkozásoknak. Az állam az elmúlt hat évben összesen körülbelül 11 milliárd forintot ölt csak a pápai húsgyárba a Hvg.hu összesítése szerint.
A Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft. 2014. júniusában – akkor még Pápai Hús 1913 Kft. néven – kötött csődegyezséget hitelezőivel, ám a továbbra is fennálló tőkehiány miatt
a Pápai Hús-csoport szükséges reorganizációja elmaradt, a társaságok tartalékai november elejére kimerültek,
közölte a pápai önkormányzat. Mint írták, a húsüzem lehetőségeit az elmúlt hónapokban számottevően korlátozta a korábban jelentős oroszországi export ellehetetlenülése is.
Menczel Lászlóné szerint az embargónak van egy közvetett hatása, ami árcsökkenést okoz az Európai Unión belül – csökkenő kereslet mellett csökkennek az árak is. Pápa elsősorban a sonkájáról, a készítményeiről vált nevezetessé, ez volt a specialitása, emiatt az orosz embargó a pápai húsgyárat jobban érinthette, mint az átlagot, mondta a VHT titkára.
Ismét bajban a pápai húsgyár Forrás: MTI/Nagy Lajos
Miután az EU exportjának egy része korábban Oroszországba irányult, ebből logikusan az következik, hogy ha ezeknek a termékeknek nem találnak új piacokat, akkor ez a mennyiség az embargó miatt „beszorul az EU-ba”. Ennek hatására első körben a már meglévő készítmények ára csökkent, de később ez a csökkenés végigment az egész termékpályán: szakértők szerint
ma már leginkább az élő sertés árában érzékelhető az orosz piac hiánya.
Mindent megtesznek
A kormány a pápai húsüzem megmentésén dolgozik, hogy megmaradjanak a munkahelyek, jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón. Szerinte a három ügy közül – a pápai, a gyulai és a kaposvári – a pápai van a legrosszabb helyzetben, de mint mondta, a kormány mindent megtett és megtesz.
Nemzetgazdasági érdek
A Magyar Közlönyben a múlt héten megjelent, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Pápai Hús Kft.-t. A törvény szerint azokat a cégeket minősítik így, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik.
Nem csak az embargó a hibás
„A magyar húsipar elmúlt 15-20 éve elég zűrösnek tekinthető” – mondta az Origónak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Szerinte az ágazat szereplőinek nagy többségénél egyszerűen
nem keletkezett annyi jövedelem, amennyiből a szükséges fejlesztési beruházásokat finanszírozni lehetett volna.
Ezzel csak tovább gyengült a versenyképesség, egy spirálba került az egész ágazat.
Éder Tamás szerint spirálba került a húsipar Forrás: MTI/Nagy Lajos
A Hússzövetség elnöke szerint ebben komoly szerepe van a világrekordnak számító 27 százalékos áfának is: nagyon jelentős az áfamentes kereskedés, ami a legálisan, transzparensen kereskedő cégeknek nagyon súlyos gazdálkodási nehézséget jelent.
A húspiacra a feketegazdaság a jellemző”
– véli Menczel Lászlóné, aki szerint
40-50 százalékos lehet a feketekereskedelem részaránya.
Ahol pedig a feketekereskedelem ilyen nagyságrendben van jelen, ott eleve nehéz eladni legálisan, ami a VHT titkára szerint alacsony árakat jelent a feldolgozóipar számára.
Sokat várnak az áfacsökkentéstől
Éder Tamás szerint a feketekereskedelem a tőkehús esetében 30 százalék feletti – ez ugyan némileg csökkent, mióta az élő sertés és a félsertés áfája 5 százalékra mérséklődött. 2016-tól pedig a tőkehús áfája is 5 százalékra csökken, ami szerinte bizakodásra adhat okot.
Reméljük, hogy januártól a termékpálya ezen szegmenséig eltűnik az áfamentes varázslás,
hiszen az 5 százalékos előny talán már nem akkora, amiért érdemes áfát csalni” – mondta a szakember.
A fél ágazatot elviszi a feketekereskedelem Forrás: MTI/Nagy Lajos
A Hússzövetség elnöke szerint az áfacsaló cégek éppen azoknak a Magyarországon közepes és nagyobb méretű vállalkozásoknak okoztak súlyos piacvesztési problémát, mint amilyen a gyulai, a kaposvári vagy éppen a pápai húsgyár is. Ugyanis
az áfamentes ügyletek révén irreális árak alakultak ki a húsok, illetve részben bizonyos húskészítmények piacán.
„Ebben a versenyben azzal a mérettel, ami ezeknek a cégeknek van, így nagyon nehéz, egyes esetekben szinte lehetetlen tartósan és sikeresen gazdálkodni” – mondta Éder Tamás.
A kérdés csak az, hogy a januártól 5 százalékos áfa elég lesz-e arra, hogy az ágazat magára találjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
