Jövőre jöhet a nagy pénzháború

Hatalmas léptékű gazdasági kísérlet indulhat be Svájcban és Svédországban 2016-ban, melyet egyesek csak úgy emlegetnek, mint a „háború a készpénz ellen”. Mindkét ország negatív kamatokat vetett ki ugyanis a kereskedelmi bankok jegybankoknál parkoltatott készpénzállományára. A cél, hogy rákényszerítsék őket ezen pénzek kihelyezésére.

A nagy kísérlet lényege abban áll, hogy a központi bankok igyekeznének rávenni a bankokat, hogy a parkolópályán hagyott pénzeik kihelyezésével egészséges szintre pörgessék fel az inflációt – írja a Business Insider. Ennek viszont az átlagemberek bankbetéteire vonatkozóan is meglesz a hatása. Mindazonáltal a két ország igen különböző hozzáállást tanúsít a készpénztartással kapcsolatban. Vagyis

a negatív kamatoknak eltérő hatásai lehetnek a lényegében készpénz nélkül működő Svédországban és a készpénzimádó svájciak körében.

Éppen ezért – érvelnek jobboldali közgazdászok – nem panaszkodnak a svájciak azzal kapcsolatban, hogy lényegében ráfizetéses bankban tartani a pénzüket. A svájci központi bank (SNB) egyébként úgy számol, hogy 2017-ig fenntartja a negatív kamatot, vagyis a „háború” legalább két évig elhúzódik majd.

Eltérő viszonyok

Egészen más a helyzet azonban Svédországban, amely az egyik leginkább készpénz-független állam a világon. Számos svéd vállalkozás teljesen készpénz nélkül működik, vagyis a bankszámla léte lényegében elengedhetetlen bármilyen vásárláshoz. Mi több,

amennyiben valaki túl sok készpénzt használ az országban, a bankok ezt jelentik a rendőrségnek,

mivel felmerül a gyanú, hogy az illető terrorista vagy bármilyen bűnöző.

Ez viszont azt jelenti, hogy a skandináv államban sokkal nehezebb alkalmazkodni a negatív kamatok (vagy ezzel együtt a magasabb banki díjak) világához, mivel nem olyan egyszerű szimplán kivenni a pénzt a bankszámláról, és eldugni a matrac alá, várva a pozitív kamatokra.

A svédeknél gyanús a nagyobb készpénzforgalom Forrás: AFP/Pontus Lundahl

Ráadásul a negatív kamatok kora Európában egyre szélesebb körben terjed, mivel Svájc és Svédország jegybankja mellett Dániában is van negatív kamat, és az Európai Központi Bank is negatív betéti kamatot alkalmaz. Amennyiben pedig az eurójegybank tovább nyomja lefelé a kamatot, akkor az még nagyobb nyomást helyezhet a svájci központi bankra is.

Svájcban egyébként már most is érezhető a „háború” hatása. Egy pénzintézet, az Alternative Bank Schweiz (ABS) ugyanis még 2016-ban „büntetést” vet ki a betétekre. A folyószámlákat mínusz 0,125 százalékos kamat terheli majd, míg a 100 ezer svájci frank fölötti betétekre mínusz 0,75 százalékos lesz a „büntetés.” Az ABS azonban úgy látja, nincs is más választásuk. A bank vezetője, Martin Rohner úgy nyilatkozott, hogy

a negatív a kamatok olyan hatalmas költségekkel járnak számukra, melyek nagyjából megfelelnek a teljes tavalyi nyereségüknek.

Veszélyes küldetés

Svédországban viszont még veszélyesebb a helyzet. A fent említett okok miatt a svédek nagy valószínűséggel bankbetétek helyett különböző eszközökbe helyezik majd át a pénzüket, hogy fenntartsák annak értékét. A gond az, hogy az HSBC szerint Svédországban már most is veszélyes eszközbuborék kialakulása tapasztalható, a helyzet pedig tovább éleződhet.

A svájciak ezzel szemben nem aggódnak a buborékok miatt. Eddig alaptalannak bizonyultak a félelmek, hogy a negatív kamat egyensúlytalanságokat okozna a jelzálog- és ingatlanpiacon – mondta Andréa Maechler, az SNB monetáris tanácsának tagja.

Kiemelte, a gazdasági feltételek továbbra is kihívást jelentenek Svájcnak, mivel a GDP valószínűleg 1 százalék körüli növekedést mutat ebben az évben. Az infláció – idén átlagosan mínusz 1,1 százalék volt – jövőre javulást mutathat, és 2017-re már pozitív tartományba kellene emelkednie – tette hozzá.

Svájc köszöni szépen, jól elvan Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

A dollár segítő keze

A potenciálisan veszélyes spirálból azonban egy külső segítséget is kaphatnak a negatív kamatokat bevezető államok: a dollárt. Mivel ugyanis lényegében minden európai befektető készül az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésére, ami az öreg kontinens fizetőeszközeinek olcsóbbá válásával pozitív hatással lehet az európai exportokra, javítva ezzel a gazdasági teljesítményeket.

Egy ilyen forgatókönyvből pedig Svédország jöhet ki jobban, ahol az emberek boldogan tartják a pénzüket a bankokban, amennyiben pozitív a kamatkörnyezet.