Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tartanak-e pénzt még brókercégeknél?
Nem tartunk, az MKB-nál vezetjük a folyószámlánkat.
Milyen tapasztalatokról számolhat be az elmúlt fél évből?
Elsődleges célunk a Magyar Nemzeti Kereskedőház működésének még hatékonyabbá tétele volt. Ezért is indítottuk el Export Expressz nevű szakmai programunkat, mely három pillérből áll. Ennek keretében
kínálatorientált exportstratégiát alkalmazunk,
kiemelten foglalkozunk az innováció külpiacra juttatásával, valamint a külföldön élő sikeres magyar üzletembereket is bevonjuk az exportfejlesztésbe.
Nemrégiben elindítottuk InnoTrade nevű startup programunkat is, melynek célja, hogy konkrét megjelenési, kiállítási lehetőséghez juttassuk az ígéretes, feltörekvő startupokat, ezzel segítve külpiacra lépésüket.
A folyamatosan végzett piackutatás és a beérkező megkeresések révén mostanra tudjuk, hogy melyik országban, milyen magyar termékekre, szolgáltatásokra van igény. A déli nyitás keretében például mind a víz-, mind a hulladékgazdálkodás területén kiváló lehetőségeink vannak. A magyar élelmiszeripari termékek különösen keresettek minőségük, GMO mentességük miatt, így a kiválóság jegyében létrehoztunk egy ernyőmárkát Áldomás néven, mely összefogja a magas minőséget képviselő hazai élelmiszeripari termékeket.
Készült-e konkrét költségvetés a márkához?
Első körben ágazatonként kiválasztjuk azt a legkiválóbb 15-20 kis- és középvállalkozást, amelyek potenciálisan sikeresek lehetnek, és mint zászlóshajók egyben utat nyithatnak az azonos ágazatba tartozó többi magyar cégnek a külföldi piacokra való belépéshez. Egyelőre tervezési szakaszban vagyunk, az erőforrások átcsoportosítása jelenleg is zajlik.
Jelenleg hány kereskedőház működik?
Éppen a napokban nyitottuk meg harmincnegyedik kereskedőházunkat Belgrádban. Ennél azonban jóval több olyan partnerünk van, akikkel projekt alapon dolgozunk együtt,
ők főként Észak- és Dél-Amerikában végzik tevékenységüket.
Kiemelten foglalkozunk a kárpát-medencei régióval, valamint Lengyelországgal is.
Ez a nyolc ország fontos szerepet játszik Magyarország külkereskedelmében, hiszen export szempontjából legnagyobb partnerünkkel, Németországgal azonos arányt, 30-30 százalékot képvisel. A térségben megnyitottuk az első képviseletünket Újvidéken, és további 21 nyitását tervezzük a következő időszakban.
Milyen feladatokat látnak el a szomszédos országokban működő képviseletek?
A hálózattal kapcsolatos feladatok ellátására az MNKH Zrt. létrehozott egy, 100 százalékos tulajdonát képező céget, az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft-t. Ez a Kft. irányítja a nyolc országban folyó tevékenységet, összehangolja azt a kereskedőház stratégiájával és napi munkafolyamatával.
Azt gondoljuk, hogy a határon túl élő honfitársaink segítségünkre lehetnek abban, hogy
a magyar termékek népszerűek legyenek külföldön
és a piacképes szolgáltatások is vevőt találjanak a határon túl. A magyar kkv-k jelentős része a környező országokban próbál először kilépni az exportpiacokra, ehhez szeretnénk nekik minden segítséget megadni.
Célunk, hogy a környező országok magyar vállalkozásainak is tudjunk segíteni,
így akár ők is – együttműködve az magyarországi cégekkel – kiléphetnek a nemzetközi piacra. A kereskedelmi ügyleteken túl segíthetünk a telephely kiválasztásában- vagy, cégalapításban illetve közös vállalatok létrehozásában is. Jövőbeli kollégáink olyan kapcsolati tőkével és információkkal kell, hogy rendelkezzenek, ami a cégek kereskedelmi, jogi, pénzügyi folyamatait minden élethelyzetben támogatni tudja.
Magyarország nyitott gazdaság, az exportteljesítmény alapvetően meghatározza a nemzetgazdaság egészének teljesítményét.
Az export ösztönzése tehát kiemelt nemzetgazdasági misszió,
hiszen az exportnövekedéssel együtt nő a foglalkoztatottság, így a GDP is.
Mekkora összegből gazdálkodik az MNKH?
Az MNKH összesen három céget foglal magába, 190 főállású munkavállalóval. A teljes működési költség 4,2 milliárd forint.
Készült-e konkrét számítás arról, milyen eredménnyel dolgoznak?
A saját eredményességünk a magyar cégek sikerében mutatkozik meg. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
több tízmilliárd forintnyi üzlet megkötéséhez segítette
a magyar kis- és középvállalkozásokat. Példaként említhetjük a Dél-Koreába és Kazahsztánba szervezett miniszterelnöki utakat és az ezekhez kapcsolódó, összesen közel 200 hazai cég képviselőjével megvalósult üzleti fórumokat.
A résztvevő magyar kkv-k a dél-koreai utat követően közel 23 milliárd forint, a kazahsztáni utat követően közel 37 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket. A két út megszervezésében, a piackutatásban, a vállalkozók közötti kapcsolat megteremtésében jelentős szerep hárult az MNKH-ra, amely a szervezési költségeket teljes egészében magára vállalta.
Természetesen Magyarországon is megvalósulnak különböző üzleti fórumok, amelyekre több száz fős, magas rangú gazdaságdiplomáciai küldöttségek érkeznek, konkrét üzleti elképzelésekkel. Azt, hogy a munkánk eredményes, a folyamatosan növekvő export értéke mutatja. Mi alapvetően piaci információkat és üzleti lehetőségeket nyújtunk partnereinknek.
Az, hogy ezekből konkrét üzlet születik vagy sem, sok esetben csak 6-12 hónap után derül ki. Az idei évben eddig több mint ezer üzleti megkeresés érkezett be hozzánk, illetve a nagykövetségeken keresztül is folyamatosan érkeznek a lehetőségek.
Hány százalékból lesz valóban üzlet?
Ahogy említettem,
a tényleges üzlet megvalósulásáig több hónap is eltelik.
Általánosságban azt mondanám, hogy nagyjából a lehetőségek felére tudnak megfelelő ajánlatot adni a magyar vállalkozások.
Állami cégekkel is együttműködnek?
Hiszek az együttműködések fontosságában. Az állami cégekkel is jó kapcsolat alakult ki, így egy-egy program keretében közös akciókat, üzleti lehetőségeket is meg tudtunk valósítani. A mi közreműködésünkkel sikerült például a Fővárosi Vízműveknek piacot teremteni Mexikóban.
Változtatni kell a magyar gazdaság szerkezetén – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Önök is követik ezt?
Természetesen, sőt az agrár-élelmiszeripari fejlesztésekkel, a termelékenység javításával és a korszerű magyar technológiával az árainkon is javíthatunk. Jelenleg nem az üzleti lehetőségek, vagy a szaktudás hiánya jelent nehézséget, hanem, hogy árban vagy kapacitásban nem tudnak megfelelni a magyar cégek.
