Alig nő a magyar minimálbér

Hungarian banknotes and coins, the Hungarian Forints are seen in Budapest on December 29, 2011. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók már tárgyalnak a 2016-ös minimálbérről. Magyarországon 2008 óta sokkal lassabban emelkedik a minimálbér, mint a szomszédos országokban, és egyre jobban leszakad az átlagfizetéstől. A kormány a 2016-ös költségvetést 110 ezer forintos minimálbérrel tervezte, ez ötszázalékos emelést jelent. A térség országaiban átlagosan 12 százalékos minimálbér-emelést terveznek 2016-ra.

Megkezdődtek a minimálbérről szóló tárgyalások a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között. Nem világos azonban, hogy miről is folynak az egyeztetések, hiszen a jövő évi költségvetést már elfogadták az azt megalapozó adótörvények módosításaival együtt és akkor a kormány meg is mondta, hogy mennyivel számol a béremeléseket illetően, emlékeztet közleményében a Policy Agenda elemzőcég.

Három bérről tárgyalnak

A kormány, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei között zajló tárgyalások lényegében három kérdésről szólnak. Ebből az első kettő szorosan összefügg, ez pedig a minimálbér, és a garantált bérminimum. Ez utóbbit a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakört betöltők kapják.

A tárgyalások harmadik eleme a jogi kötelezettséget nem jelentő, de orientációs mértéket adó országos bérajánlás. Ez főképpen azokban az ágazatokban fontos, ahol nagy a szakszervezetek szervezettsége, vagy erős az állami tulajdonosi jelenlét. Nyilvánvaló, hogy egy 25 fős kisvállalkozás vezetője számára az országos bérajánlás semmit sem jelent. E cégek inkább abból indulnak ki, hogy mennyi az a minimum, amit adni kell a dolgozóiknak ahhoz, hogy megfelelő képzettségűeket találjon, vagy azokat megtartsa. Ez utóbbi szempont pedig egyre fontosabbá válik, vélik a Policy Agenda elemzői.

A szomszédos országok jobban teljesítenek

A gazdasági válság 2008-as kezdete óta a magyar minimálbér bruttó értéken 47 százalékkal nőtt, de ez csak 22 százalékos nettó növekedés. Ez azt jelenti, mintha minden évben 2,9 százalékkal emelkedett volna a minimálbér. Érdemes megnézni a környező országokat, ahol teljesen más dinamikával változtak a kötelező legkisebb bérek is:

Az is fontos szempont, hogy míg a legkisebb keresetek alig nőttek a gazdasági válság kezdete óta, az átlagkeresetek ugyanezen időszakban már évi 3,9 százalékkal nőttek. Míg

2008-ban a nettó minimálbér az átlagkereset nagyságának 46 százaléka volt, ez 2015-ben 43 százalékra csökkent.

Azaz ez az út egyre inkább leszakítja a kiskeresetűeket, már az átlagtól is, írja a Policy Agenda.

A kormány ötszázalékos emeléssel számolt

A szakszervezetek a kiskeresetűek helyzetének javítása érdekében vetették fel, hogy jelentős, akár 9 százalékos bruttó minimálbér-emelésre is szükség lehet. Ugyanakkor a munkaadók a jövő évi gazdasági növekedésből kiindulva, valamint a személyi jövedelemadó már elfogadott 1 százalékpontos csökkentése miatt minimális emelést tartanak elfogadhatónak.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már júniusban elárulta, hogy 5 százalék körüli emelést, azaz 110 ezer forintos bruttó minimálbért tartanak elfogadhatónak, ehhez tervezték a költségvetést. Amennyiben ekkora emelés lenne a végeredmény, akkor

lényegében megmaradna az átlagbér és a minimálbér közötti különbség,

azaz talán megállítanák a leszakadást, de ezzel az emeléssel nem közelítenének a 2008-as helyzethez, figyelmeztet az elemzőcég.

A szomszédok jobban emelik

Az 5 százalékos emeléssel Magyarország a legutolsó lenne a Visegrádi-országokhoz és Romániához, Bulgáriához viszonyítva. Ezekben az országokban

átlagosan 12 százalékos emelkedést terveznek

a jövő évre (legalacsonyabb lesz Lengyelországban 5,7 százalékkal, legmagasabb Romániában 23 százalékkal).

A Policy Agenda szerint már most a gazdasági növekedés egyik gátját jelentik az alacsony bérek. Emiatt hiányzik a belső munkaerőpiaci motiváció, illetve növekszik az elvándorlás. Ez a folyamat munkaerőhiányt eredményezett, amely ezután is csak növekedni fog.

Az alacsony minimálbér visszafogja a gazdaságot Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az emelés mindenkinek érdeke

Ezzel párhuzamosan az is kérdéses, hogy lesz-e olyan erő, amely képes a jelentős béremelést kikényszeríteni, állítja a szervezet. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek érdeke az, hogy minél erősebb ütemű bérfelzárkózás kezdődjön, és ebben a tekintetben a legkisebb keresetűeknél van is sürgős tennivaló.

A munkaadók sem feltétlenül ellenérdekeltek, csak nem egy általános emelésben. Azaz számukra az a legjobb megoldás, ha a béremelkedést nem jogszabályi kötelezettséggel kényszerítik ki, hanem piaci logikán (azaz ha a megfelelő munkaerőt csak magasabb bérrel tudja megszerezni, akkor kénytelen emelni).

A kormánynak választások előtt éri meg

A kormány számára két mozgatórugó van, de a kettőnek más az időbelisége. Ahhoz, hogy tartós növekedés legyen, illetve az ellenzéket megfossza attól, hogy állandóan a „kivándorolnak a magyarok" témával támadja, követendő lenne egy általa indított azonnali, radikális béremelés. Ez válasz lehetne a hiányszakmák okozta fokozódó nehézségek megoldására is.

Ugyanakkor

a kormány politikai értelemben nem érdekelt egy mostani, kvázi kikényszerített béremelésben,

vélik az elemzők. Számára sokkal jobb lenne, és szavazatokban meglátszana, ha 2017-ben és 2018-ban lenne majd radikális minimálbér-emelés, és ezzel együtt további jelentős szja-csökkentést hajtana végre. Az elsőre már volt példa 2001 és 2002-ben (ott is a ciklus végén), a másodikat pedig már többször lebegtették az elmúlt évben.

Nem jó, ha a kormány nyer

A tárgyalások másik tétje, hogy van-e értelme a szociális párbeszédnek ebben a formában. Jelenleg három kimenetele lehet a minimálbérről szóló tárgyalásoknak. Az első, hogy bruttó 111-114 ezer forint között megállapodnak a felek, a második, hogy a kormány javaslata győz és 110 ezer forint lesz a bruttó minimálbér, míg a harmadik lehetőség, hogy nem lesz megállapodás.

A leginkább esélyes, és a Policy Agenda szerint a legrosszabb forgatókönyv, ha a kormány javaslata győzne. Ez ugyanis megkérdőjelezné az értelmét az országos szintű párbeszédnek. Ehhez képest

néha az is jobb, ha a felek megőrzik hitelesnek vélt álláspontjukat, és azt mondják, hogy idén nem lesz bérmegállapodás.

Nem kell ettől félni, állítja a Policy Agenda, politikai okok miatt úgysem kockázatja meg a kormány, hogy ne emelje a minimálbért, méghozzá ebben az esetben is pontosan 110 ezer forintra.