A magyarok fele pénzügyi analfabéta. És Ön?

A magyar lakosság közel fele pénzügyi analfabéta, Magyarország ezzel az eredménnyel a 19. helyre került egy 144 országban végzett felmérésben. Jobban értik a pénz működését a gazdagok a szegényeknél, az iskolázottak az iskolázatlanoknál és a férfiak a nőknél. A magyarok mostanában kevésbé megfontoltan állnak a pénzügyekhez, mint korábban.

A magyar lakosság 46 százaléka pénzügyi analfabéta: ez derült ki a McGraw-Hill tanácsadó cég és a Gallup közvélemény-kutató közös felméréséből. A vizsgálat a világ 144 országára terjedt ki, 150 ezer embert kérdeztek meg. Összességében az emberek 67 százaléka bizonyult pénzügyi analfabétának.

Az első három helyet Norvégia, Dánia és Svédország szerezte meg, ezekben az országokban a lakosság 71 százaléka érti a pénz működését, vagyis csak 29 százalékuk nem. Magyarország 19-edik lett a 144 ország közül.

Az inflációtól a kamatos kamatig

A vizsgálat során az embereknek 4 témakörben tettek fel 5 kérdést. Azokat minősítették pénzügyi analfabétának, akik nem tudtak legalább három témakörben helyesen válaszolni. Alább mutatjuk a kérdéseket, Ön is megtudhatja, érti-e, hogyan működik a pénz. A helyes válaszok a kérdések alatt szerepelnek, fehérrel szedve, csak akkor tudja őket elolvasni, ha kijelöli a láthatatlan szövegrészt.

A 4-es és az 5-ös kérdés egy témakörhöz tartoznak,

ha csak az egyikre tudja a helyes választ, az hibának számít.

1. Van némi megtakarított pénze. Mi a biztonságosabb: egy üzletbe vagy befektetésbe tenni az egészet, vagy több különbözőbe?

A válasz: Több különbözőbe.

2. Tegyük fel, hogy a következő 10 évben megduplázódik azoknak a dolgoknak az ára, amiket vásárolni szokott. Ha eközben a bevétele is megduplázódik, akkor kevesebbet, ugyanannyit vagy többet fog tudni venni ezekből a dolgokból?

A válasz: Ugyanannyit.

3. Fel kell vennie 100 ezer forint hitelt. Mikor kell kevesebbet visszatörlesztenie: ha 105 ezer forintot kell fizetnie, vagy ha 100 ezret plusz 3 százalékot?

A válasz: Ha 100 ezret plusz 3 százalékot.

4. Beteszi a bankba a pénzét két évre, és a bank vállalja, hogy minden évben a pénz 15 százalékát hozzáteszi a számlájához. A második évben a bank több pénzt tesz hozzá a számlájához, mint az elsőben, vagy mindkét évben ugyanannyit tesz hozzá?

A válasz: Többet tesz hozzá.

5. Tegyük fel, hogy 100 ezer forintot tart a bankban megtakarítási számlán, és a bank minden évben 10 százalékot hozzátesz a számlához. Mennyi pénze lesz a számlán öt év után, ha egyszer sem vesz ki róla pénzt? Több mint 150 ezer forint, pontosan 150 ezer forint, vagy kevesebb mint 150 ezer forint?

A válasz: Több mint 150 ezer forint.

A férfiak jobban értik a pénzt

A felmérés szerint a teljes Európai Unió átlagában az emberek épp fele pénzügyi analfabéta. Az unió régebbi 15 tagállamában ez az arány csak 45 százalék, míg a később csatlakozott 13 tagállamban jóval magasabb, 59 százalék.

A nők közt több a pénzügyi analfabéta Forrás: Thinkstock

A teljes unióban a nemek közti különbség 8 százalékpontos: a nők 52 százaléka bizonyult pénzügyi analfabétának, míg a férfiaknak csak 44 százaléka. Nem meglepő módon a gazdagabbak közt kevesebb a pénzügyi analfabéta (43 százalék), mint a szegényebbek közt (55 százalék).

Úgy látszik, a pénz ismerete csak ráragad az emberre az iskolapadban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek csak 31 százaléka pénzügyi analfabéta, a középfokú végzettséggel rendelkezők közt az arány 46 százalék, az alapfokú végzettséggel rendelkezők közt pedig már 77 százalék.

Kevesebben kerültek bajba

A GfK gazdaságkutató a Pénziránytű Alapítvány megbízásából végzett reprezentatív kutatást a magyar lakosság pénzügyi tájékozottságáról és pénzügyi kultúrájáról. A vizsgálat az OECD kérdőívével és módszertanával készült.

A megkérdezettek mintegy 70 százaléka a megelőző 12 hónap során nem szembesült megélhetési gondokkal:

míg az öt évvel ezelőtti, hasonló jellegű kutatás idején a megkérdezettek 34 százaléka számolt be ilyen problémákról, 2015-ben ugyanez az arány már csak 27 százalék volt.

A pénzhiány átvészelésére a válaszadók felének tipikus reakciója a kiadáscsökkentés, közel negyedük próbál ilyen esetekben pluszforrásokat teremteni – például vállal másodállást –, míg 22 százalékuk inkább a fizetési kötelezettségét halasztja el, vagyis késve fizeti be számláit.

A legtöbben nem kamatoztatják

A lakosság mintegy 42 százaléka tett félre pénzt.

A megtakarítók közül a legtöbben nem kamatoztatták a pénzt,

hanem csak folyószámlájukon hagyták (24 százalék), vagy készpénzben otthon tartották (11 százalék). Bár az idősebb, 70–79 éves korosztály aktívabb a takarékoskodásban, ennél a korcsoportnál is megfigyelhető, hogy a félretett pénzt sokan (21 százalék) nem kamatoztatják.

A fiataloknak alig van félretett pénzük

Váratlan pénzügyi kiadást a lakosság kisebb része tudna azonnal kifizetni: a 18–79 éves válaszadók 45 százalékának van legalább egyhavi jövedelmének megfelelő tartaléka. A többség (55 százalék) nem tudna egyhavi jövedelmének megfelelő váratlan kiadást fedezni fogyasztása jelentős csökkentése vagy kölcsön felvétele nélkül.

E tekintetben a legkiszolgáltatottabbak a 18–29 éves fiatalok (17 százalékuknak nincs is jövedelmük), az alacsony végzettségűek, az álláskereső munkanélküliek, a gyermekükkel egyedül élő szülők, az alacsony (155 ezer forint alatti) jövedelműek, illetve a községekben, kisvárosban élők.

Carpe diem

Az elmúlt évek során a lakosság pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó lett, foglalják össze az eredményeket a vizsgálat készítői.

Jelentősen csökkent azok aránya, akik határozottan egyetértettek a következő állításokkal: „Mielőtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá”, „Időben befizetem a számláimat”, „Hosszú távú célokat határozok meg, és törekszem elérni őket”.

Kevesebben utasították el azt az állítást, miszerint „Inkább a mának élek, holnap majd csak lesz valahogy”.

Növekedett azok aránya, akik egyetértettek azzal, hogy „A pénz arra való, hogy elköltsük”.