Szükséges volna átrendezni a hatalmi viszonyokat

ANTALYA, TURKEY - NOVEMBER 15: (Front row L-R) Chinese President Xi Jinping, Turkish President Recep Tayyip Erdogan, US President Barack Obama, Brazilian President Dilma Rousseff, Russian President Vladimir Putin, (2nd Row L-R) British Prime Minister David Cameron, Australian Prime Minister Malcolm Turnbull, German Chancellor Angela Merkel, Japanese Prime Minister Shinzo Abe, Indian Prime Minister Narendra Modi, Singapore's Prime Minister Lee Hsien Loong, (3rd row L-R) Guy Ryder, Director General of International Labour Organisation (ILO), UN Secretary-General Ban Ki-moon, World Bank President Jim Yong Kim, Angel Gurria (L), Secretary-General of Organization for Economic Co-operation and Development (OECD), Bank of England Governor and Financial Stability Board (FSB) Chairman Mark Carney pose for a family photo during the G20 Turkey Leaders Summit on November 15, 2015 in Antalya, Turkey. Berk Ozkan / Anadolu Agency

A fejlődő világ öt vezető országát összefogó BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság) vezetői a G20-ak vasárnap kezdődött plenáris ülését megelőzően külön tanácskoztak, a megbeszélésükről kiadott közlemény szerint a globális gazdaságot továbbra is számos kockázati tényező veszélyezteti, az erőfeszítések ellenére nem sikerült elérni tartós növekedést. 

A törökországi Antalyában tartott találkozón a BRICS-országok vezetői rámutattak a G20-ak közötti makrogazdaság-politika területén a koordináció és az együttműködés kiterjesztésének a fontosságára. A BRICS-országok úgy vélték, hogy az egyoldalú gazdasági szankciók csak rontanak a globális gazdaságnövekedés kilátásain. Csalódottságuknak adtak hangot továbbá azzal kapcsolatban, hogy

nincs megállapodás a feltörekvő országok szavazati jogának a növeléséről az IMF-ben.

Egyre nagyobb a hatalmuk, de mégsem tudják teljes mértékben érvényesíteni akaratukat Forrás: REUTERS/SERGEI KARPUKHIN

Szükséges volna átrendezni a hatalmi viszonyokat

A Szöulban 2010-ben elfogadott megállapodás értelmében 2014 januárjáig le kellett volna zárni az IMF kvóta- és döntéshozatali reformját. Ez azonban késik, elsősorban azért, mert az Egyesült Államok nem ratifikálja a reformot. A reform lényege, hogy

az IMF hatalmi viszonyainak átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapjanak hangsúlyt,

vagyis az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok, így például Kína és India tényleges gazdasági erejüknek megfelelően vehetnének részt a szervezetben. Az Egyesült Államok kongresszusa nem hagyta jóvá a reformot, elsősorban azért, mert azzal megszűnne Washington szavazati arányokból fakadó vétójoga a szervezetben.

Zöld utat kaphat a jüan?

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője támogatja, hogy a kínai jüan bekerüljön az IMF valutakosarába (SDR)

a világ többi vezető valutája mellé (dollár, euró, font, jen), mert a kínai valuta megfelel az összes ehhez szükséges feltételnek. A végső döntést az IMF igazgatótanácsa hozza meg november 30-án.

Christine Lagarde szerint a kínai jüan megérett az SDR-valutakosárra Forrás: AFP/Saul Loeb

A valuták súlyát az IMF ötévente vizsgálja felül, a következő ilyen felülvizsgálat idén esedékes. Elemzők szerint a jüan valutakosárba kerülésével az SDR jóval reprezentatívabbá válna, az elmúlt években ugyanis a kínai valuta a nemzetközi kereskedelmi elszámolásokban a negyedik/ötödik leggyakrabban használt pénzzé lépett elő, lekörözve lassan a japán jent. A lépés, a kínai kormány terveivel összhangban, a jüan nemzetközivé tételének felgyorsítását is segítené.

Saját fejlesztési bankot hoztak létre

A BRICS-közlemény szerint jövőre már konkrét terveket finanszíroz a fejlődő világ öt vezető országának közös bankja, az Új Fejlesztési Bank (NDB). A BRICS-csoport vezetői a 2014 júliusában tartott csúcstalálkozójukon írták alá az új multilaterális fejlesztési bank létrehozásáról szóló megállapodást. Az NBD alaptőkéje 50 milliárd dollár, amelyet az öt alapító tag egyenlő arányban adott össze. A tervek szerint ezt az összeget néhány éven belül duplájára emelik.

A BRICS-csoport országaiban él a Föld lakosságának 42,6 százaléka, itt állítják elő a világ hazai össztermékének (GDP) 21 százalékát és ezek az országok együttesen a világ devizatartalékának közel felét birtokolják.

A törökországi Antalyában gyűltek össze a világ gazdasági hatalmai Forrás: Anadolu Agency/Berk Ozkan

Fókuszban Törökország

Vasárnap délelőtt egy fórumon, ahol üzletemberek mellett a török jegybank vezetője és Christine Lagarde, az IMF vezetője is részt vett, Recep Tayyip Erdogan török államfő szorgalmazta, hogy a török központi bank csökkentse az alapkamatot, amely az államfő szerint olyan magas, ami elriasztja a befektetőket, akik így nem bővítik vállalkozásaikat és nem fognak újakba. Elemzők szerint a magas infláció miatt kénytelen a jegybank magas szinten tartani az alapkamatot.

A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetőinek kétnapos csúcsértekezlete vasárnap nyílt meg a törökországi Antalyában.

A mostani csúcs legfontosabb témái között szerepel, hogy miként lehet átalakítani a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési politikáját, visszaszorítani az adóelkerülések lehetőségét, élénkíteni a globális gazdaságot és mérsékelni a munkanélküliséget. Nagy figyelmet szentelnek a G20-ak vezetői a környezetszennyezés és a globális felmelegedés elleni harcnak is.