Maga a BRIC-országok kifejezés Brazíliát (B), Oroszországot (Russia), Indiát (I) és Kínát (China) foglalja magába (manapság ehhez még hozzáveszik Dél-Afrikát is (S) ), a megnevezés atyja pedig a Goldman Sachs volt közgazdásza, Jim O'Neill volt még 2001-ben, amikor is egy tanulmányban arról értekezett, hogy a fejlődő országokban milyen remek befektetési lehetőségek lesznek, előrejelezve azt, hogy jelentős erőtér eltolódás alakulhat ki a világgazdaságban.
A BRIC-országok eddig a legdinamikusabban fejlődő nemzeteknek számítottak. Együttes GDP-jük kényelmesen túltesz az Egyesült Államokén, illetve ha a vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk a dolgokat, akkor a közös GDP a világ teljes gazdasági teljesítményének 52 százalékát adja - írja a MarketWatch.
A BRIC országok a világ teljes földterületének 25 százalékát teszik ki, míg népességszámban elérik a világ teljes lakosságának 40 százalékát.
A 2008-as pénzügyi világválság után kerültek fokozottan a figyelem középpontjába. A befektetők előszeretettel választották a stagnáló európai és amerikai piacokkal szemben a gyorsabb megtérüléssel kecsegtető fejlődő országokat befektetési célpontként. Portfólióikban egyre-másra jelentek meg ebbe a négy országba irányuló befektetések.
Az elmúlt időszakban azonban a befektetői figyelem újra az amerikai piacra terelődött, nem utolsó sorban a BRIC-országok kárára. Az MSCI BRIC tőzsdeindexet jelenleg 48 százalékkal alacsonyabb áron jegyzik a 2007-es csúcspontjához képest. A Shanghai Composite index a június közepi csúcstól számítva 40 százalékot zuhant. Ugyanakkor az amerikai indexekkel mindenkori csúcsaik közelében kereskednek.
Nézzünk meg néhány országspecifikus tényezőt, mivel küzdenek jelenleg a BRIC-országok.
A világ legnépesebb országa nyár óta folyamatosan uralja a gazdasági média hírközléseit, hisz a gazdaság növekedési üteme lassul, a nem törlesztő hitelek száma drasztikusan megugrott, a legnagyobb kínai bank, az ICBC rossz hiteleinek aránya csak az elmúlt negyedévben 28 százalékkal növekedett. Emellett folyamatos az állami kontroll. De ez sem volt képes megállítani a tőzsdei összeomlást, pedig a kínai hatóságok eddig kétévnyi magyar GDP-t égettekt el a nyár közepén kirobbant tőzsdepánik tompítására, szinte eredménytelenül. Eközben augusztusban jüant is leértékelték, óriási turbulenciát gerjesztve a nemzetközi tőzsdéken is.
Brazíliát leginkább az ázsiai országgal szembeni kitettsége viseli meg. A dél-amerikai országot éveken keresztül a kínai nyersanyagéhség húzta, majd ugyanezzel a lendülettel rántotta magával, ahogy egyre kevesebb megrendelés érkezett az eddigi legnagyobb importőrtől.
A Kínába irányuló export az elmúlt hét hónapban 19 százalékkal esett vissza.
Nem csoda, hogy ez a GDP számra is rányomta a bélyeget, hisz 1,9 százalékos visszaesést regisztráltak a második negyedévben, éves bázison pedig 7,6 százalékos a zuhanás. Eközben az infláció már megint a két számjegyű tartományban mozog. A kormányzat pedig próbál reagálni, bár a költségvetési kiadások lefaragása pont csak tovább rontja a helyzetet. A vagyonosabb rétegek pedig inkább külföldre mennek, célba véve Floridát.
Az MSCI Brazil index több mint 25 százalékot zuhant az elmúlt három hónapban.
A kelet-európai ország gazdaságát az elmúlt 18 hónapban mind az olajár mélyrepülése, mind a nyugati pénzcsapok elzárása sújtja.
Az ország azonban az értékalapon befektetők álma: nagy utálatnak örvend és nagyon olcsó minden.
Ennek köszönhetően a második legolcsóbb piac a világon a ciklikusan kiigazított hosszú távú P/E mutatót (jelenleg 4,8) alapján, de P/BV alapon is csak 0,7-es értékeltséget mutat. Ha nagyobb perspektívába helyezzük az ottani piacot, azt lehet mondani, hogy a feltörekvő piacokat tömörítő MSCI Emerging Market indexhez képest fele akkora értékeltség mellett jegyzik az orosz értékpapírokat. A világ legnagyobb földgáztermelője, a Gazprom 5-ös P/E mutató mellett forog.
Hiába az elmúlt hónapok korrekciója, az orosz tőzsde meglepetésre még így is közel 15 százalékos pluszban van idén.
India sokáig a nagy konkurens árnyékában tengődött, de gazdasági libikókáját saját magának is köszönhette. Elmaradt struktúrális reformok a gazdaságban, mindent átszövő korrupció és elmaradott infrastruktúra. Nem csoda, hogy kárörvendő tekintettel nézik az indiai politikusok a kínai gazdaság gyorsuló vergődését, pláne, hogy idén először fordulhat az elő, hogy India lekörözi a nagy vetélytársat: idén várhatóan 7,7 százalékos indiai GDP-növekedés várható a 6,9 százalékos kínaival szemben. Persze ahogy a kínai statisztikai hivatal számaiban, úgy az indiaiban sem lehet teljes mértékben megbízni.
Egymás kárán történő kárörvendésen túl nem sok öröm várható a BRIC-országok körében 2015-ben. Az elemzők mindössze 3,6 százalékos bővülést vetítenek előre az idei évben, ami 2001 óta a négyesfogat legrosszabb teljesítménye. Ha pedig beigazolódik Kína 4 százalékos növekedési rátája a tervezett 7 százalékos helyett, akkor az egész társulás összteljesítménye a 2,7 százalékot közelítheti.