Pánik üzemmódba kapcsoltak az olajnagyhatalmak

Rekordmértékben szívják ki az Öböl-menti államok szuverén alapjai a pénzt az eszközkelezőktől, ahogy az alacsony olajár következtében igyekeznek élénkíteni a gazdaságaikat. Durva évük lehet az eszközkezelőknek 2016-ban.

A harmadik negyedévben legalább 19 milliárd dolláros tőkekivonást hajtottak végre az állami intézmények – idézi a Financial Times az eVestment adatait. Ezzel pedig erős csapást mértek a befektetési menedzserek profitjaira, és fokozták az aggodalmakat a további tőkekiáramlásokkal kapcsolatban.

Mindazonáltal a valós tőkekivonás idei mértéke feltehetően ennél sokkal nagyobb, mivel egyes befektetési vállalatok, mint a BlackRock nem hozzák nyilvánosságra a szuverén alapokkal kötött üzleteiket. A Morgan Stanley úgy becsüli, hogy a BlackRock 31 milliárd dolláros tőkekivonást szenvedett el az állami intézmények felől a második és a harmadik negyedévben. A BlackRock nem kommentálta a becslést.

Beindult a pénzszivattyú

A dolog hátterében az áll, hogy

az Öböl-menti államok kénytelenek megcsapolni a szuverén alapjaikat, miután az olaj árfolyama 2014 közepe óta felére zuhant.

Az olyan eszközkezelők, mint az Aberdeen Asset Management, a Northern Trust, a Franklin Resources és az Old Mutual Asset Management egyaránt arról számoltak be, hogy jelentős tőkét vontak ki tőlük az állami intézmények.

Ráadásul amennyiben az olaj ára továbbra is alacsony marad, továbbra is tőkekivonásra lehet felkészülni – nyilatkozta az Aberdeen vezérigazgatója, Martin Gilbert. A helyzetet az sem könnyíti meg, hogy a világ öt legnagyobb szuverén alapjából négy olajban gazdag államban található.

A szaúd-arábiai Monetáris Ügynökség (Saudi Arabian Monetary Agency), amely a világ negyedik legnagyobb állami alapja, például 70 milliárd dollárnyi tőkét vont vissza külsős kezelőktől az idén, hogy támogassa a gazdaságát. Az alap egyébként 672 milliárd dollár értékű eszközvagyonnal bír.

Hiába mosolyog a szúadi olajminiszter, a növekvő olajpiaci részesedés ellenére is megérzi az olajban gazdag ország az egyre alacsonyabb árakat Forrás: AFP/Mohammed Al-Shaikh

Titkok és pofonok

A jelenség súlyos következményeit mutatja, hogy a Morgan Stanley szerint amennyiben folytatódik a 2015-ös kivonási ütem, úgy az érintett eszközkezelők részvényenkénti nyeresége 4,1 százalékkal csökkenhet.

A helyzetet az is bonyolítja, hogy miközben az olajár esése miatt az államok egyre nagyobb mértékben nyúlnak hozzá a szuverén alapok vagyonához, alapvetően a cash flow miatt, nem különösebben kommunikálnak a tőkekivonásokkal kapcsolatban. Az eszközkezelők pedig sokszor azért nem mondanak semmit, mert titoktartási nyilatkozatok kötik őket.

A Morgan Stanley azonban azt közölte, hogy a szuverén alapok olyan amerikai bankok eszközkezelői részlegeiből vontak ki pénzeket a második és a harmadik negyedévben, mint a State Street, a JPMorgan, a BNY Mellon és a Goldman Sachs.

Rázós év jöhet

Mindazonáltal a szuverén alapok kivonásai mögött is a befektetői hangulat áll – mondja Amin Rajan, a Create Research konzultációs cég vezetője. Ez a hangulat pedig alaposan megborult, amikor augusztusban a kínai részvények összeomlása átgyűrűzött a világ más területeire is.

Számos állami alap attól fél – teszi hozzá –, hogy a dolgok megint rosszra fordulhatnak, ahogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése elkerülhetetlenül közeleg. Kiemelte, az eszközkezelőknek rázós útra kell készülniük 2016-ban.

A WTI típusú olaj árfolyammozgása az elmúlt 4 hónapban Forrás: Investing.com, Investor.hu

Újabb pofont kapott az olajár

A múlt pénteki OPEC-döntés után újra meredeken lefelé vette az irányt a fekete arany árfolyama. A bécsi tanácskozás ugyanis nem hozott fordulatot, hisz nem csökkentettek a kitermelési kvótán, az előző ülésen elfogadott napi 30 millió hordós termelési küszöb maradt érvényben. Persze ettől a tényleges termelés eltér, hisz a legfrissebb adatok alapján azonban termelése eléri a napi 32 millió hordót is, és ezzel nagyban hozzájárul a világpiacot terhelő túlkínálathoz.