A Valutaalap nem játszik konstruktív szerepet a hiteltárgyalásokon, mert nem hajlandó kompromisszumra, Görögországtól és a hitelezőktől is olyan dolgokat követel, amiket nem hajlandóak megadni, mondta Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök egy tévéinterjúban.
Az IMF Görögországtól szigorú nyugdíjreformot és a munkaerőpiac teljes liberalizálását kéri, többet, mint az ország többi hitelezője, az Európai Unió és az Európai Központi Bank (EKB). Az uniótól pedig azt várja, hogy engedje el a görög adósság egy részét, és menjen bele az adósság átütemezésébe. Az IMF szerint Athén adóssága csak akkor kerül fenntartható pályára, ha Görögország a következő 30 évre haladékot kap minden törlesztés alól, írja a Reuters hírszolgálat.
A Valutaalapnak el kell döntenie, kész-e kompromisszumot kötni, benne marad-e a programban"
– mondta Cíprasz. "Ha nem akar kompromisszumot kötni, akkor ezt nyilvánosan be kellene ismernie" – tette hozzá.
Az európai országoknak fontos, hogy az IMF részt vegyen a görög mentőcsomagban, és gondoskodjon róla, hogy Athén fegyelmezetten betartsa a feltételeket, ezt Cíprasz elismerte. De
Európa önmagában, az IMF nélkül is képes arra, hogy levezényeljen egy ilyen mentőcsomagot,
mondta a görög miniszterelnök. Szerinte a Valutaalap egyáltalán nem segít azzal, hogy minden féltől túl sokat követel.
Az IMF egyelőre nem ad pénzt a görög mentőcsomagba, csak megfigyelőként vesz részt. A Valutaalap 2016 elején, az első felülvizsgálat után fogja eldönteni, hogy anyagilag is beszáll-e a mentőcsomagba. A szervezet csak akkor hajlandó pénzt adni, ha megbizonyosodott róla, hogy Athén valóban betartja azokat a feltételeket, amiket a mentőcsomagért cserébe ígért.