A felvásárlók összesen 763,3 milliárd dollárt költöttek európai célpontokra 2015-ben, ami az összes üzletet kitevő 3 490 milliárd mintegy 22 százaléka – derül ki a Bloomberg adataiból. Ez pedig erősen elmarad a 2007-es 41 százaléktól, ráadásul 17 éve nem látott mélypontot jelent.
Összevetve az amerikai üzleti tereppel, ahol 2 ezer milliárd dollár forgott,
Európára erőteljes nyomást helyezett a nehézkes gazdasági talpra állás, és az egyes szektorok szigorú szabályozói környezete.
Jó példa erre a telekommunikáció, ahol az Európai Bizottság blokkolta például két dán vállalat összeolvadását.
Az amerikai gazdasági talpra állás sokkal jobban erősítette az amerikai összeolvadási és felvásárlási (M&A) piacot, mint az európait – hangsúlyozta Ben Thorpe, a Goldman Sachs M&A tanácsadója. A vállalatok sietve igyekeznek az amerikai felvásárlásokkal a lehetséges kamatemelést megelőzően – tette hozzá.
Ezzel együtt az európai felvásárlások értékének növekedése is kevesebb mint a fele volt az észak-amerikai és ázsiai üzletekének. Míg Európában a bővülés 18 százalékos volt, addig Észak-Amerikában 41, Ázsiában pedig 59 százalékos. Ráadásul ebben már benne van az AB InBev több mint 100 milliárd dolláros ajánlata a SAB Millerért, és a Royal Dutch Shell üzlete a BG Grouppal, ami az elmúlt évtized legnagyobb olajipari felvásárlása volt.
Az M&A étvágy egyébként 6 éve nem volt ilyen erős a világban,
miután a vállalatok 60 százaléka tervez akvizíciót a következő 12 hónapban, elsősorban az Egyesült Államokban – derül ki az EY októberben publikált jelentéséből.
Látni kell azonban, hogy az európai gyengélkedés egyik fő oka, hogy a kontinens rosszul szerepel az összeolvadások és felvásárlások egyik fő szektorában, a technológiában. Észak-Amerikában például idén eddig megháromszorozódott az ezen területen bonyolított üzletek volumene, köszönhetően elsősorban a Dell és EMC Corp. 67 milliárd dolláros üzletének, valamint a félvezető cégek körében nyélbe ütött számos üzletnek.
Mivel azonban Európa nem rendelkezik a Szilícium-völgy megfelelőjével, a piac itt sokkal inkább a kisebb stratupokra fókuszál. Az idei legnagyobb ilyen üzlet az Activision Blizzard 5,9 milliárdos ajánlata volt a dublini King Digital Entertainmentért.
Idén egyébként az úgynevezett nem ciklikus fogyasztói javak (élelmiszerek, italok, gyógyszerek) területe felelt a legnagyobb üzleti volumenért. Az észak-amerikai tranzakciók közül a Pfizer, a Kraft Foods Group és Cigna Corp. domináltak, és ők adták a teljes elköltött pénz több mint kétharmadát.
Az már csak hab a tortán, hogy idén az üzletek kreativitásában sem volt a hiány. Az év legnagyobbja az volt, amikor a Pfizer úgy vette meg 160 milliárd dollárért a dublini székhelyű Allergant, hogy technikailag a kisebb Allergan lett a felvásárló, ami megkönnyítette az amerikai Pfizernek, hogy a kedvező adózási környezettel rendelkező Írországba tegye át a székhelyét.
Mindazonáltal, amit Európa nem tudott hozni mértékben, azt hozta az üzletek számában. Az öreg kontinens ugyanis az elmúlt 12 hónapban 12 százalékkal több üzletnek (majdnem 6 ezernek) adott terepet. Az Egyesült Államokban, ahol a legtöbbet bonyolították, ez a szám 8 740, ami csupán kevesebb mint 5 százalékos bővülést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest.