Jelenleg a magyar légtérhasználati törvényekben nincs szó a drónokról, egyelőre tisztázatlan, hogyan, milyen távon, és mekkora pilóta nélküli gépekkel lehet felszállni úgy, hogy azzal ne kövessünk el légtérsértést.
A mostani szabályozások szerint drón (a légügyi zsargonban használt neve szerint UAV, Unmanned Aerial Vehicle, illetve RPAS, Remotely Piloted Aircraft System) reptetéséhez csak akkor kell engedélyt kérni, ha a tulajdonos azt munkavégzésre szeretné használni. Ilyenkor a légügyi hatóság 21 napos határidőn belül vizsgálja ki a kérelmet, majd három hónapra adhat ki légtérhasználati engedélyt.
Ha valaki csak magáncélból irányítana drónt, az – az eszköz méretétől függetlenül – hasonló elbírálás alá esik, mint a kisebb, távirányítható repülőmodellek reptetése.
A hobbicélú reptetéshez semmilyen engedélyt nem kell kérni,
de a "légi jármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező esetleges balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légi közlekedés szabályainak megsértéséért".
Az első magyar dróntörvény várhatóan jövő év közepére készül el, de a tartalmáról egyelőre keveset tudni. Felmerült például, hogy csak olyan drónok használatát engedélyezik, amelyek maguktól haza tudnak térni, ha a gazdájuk elveszti felettük az irányítást. Farkas András, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának elnökhelyettese az MTI-nek beszélt arról is, hogy elképzelhető, hogy
"drónreptetésre kijelölt légikikötőket” jelölnek ki,
vagyis a drónokat csak bizonyos, arra kijelölt helyeken lehet majd használni.
A Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület most azt javasolja, hogy minden, kereskedelmi célú repülést kössenek a légügyi hatóság engedélyéhez.
„Érdemes volna egy online engedélykérelmi felület létrehozása, ahol két nappal előre kell jelezni az RPAS és UAV repülés tervezett helyét.
A számítógépes rendszerben kellene minden félnek (légtérigénylőnek) jeleznie légtérigénylési szándékát, a rendszer bírálja el, hogy foglalt-e a kijelölt légtér része, vagy egésze” – írják. Az engedélyt a javaslat szerint legfeljebb egy hétre adhatná ki a hatóság.
Azt is javasolják, hogy a
10 négyzetkilométernél nagyobb területre ne adhasson ki a hatóság repülési engedélyt,
legfeljebb, ha egy egyedi elbírálás során ezt indokoltnak találják. A javaslat szerint a légtérhasználati kérelemért fizetni is kellene, alkalmanként maximum 3000 forintot.
A fentiek nem vonatkoznának a hobbicélú dróntulajdonosokra, csak azokra, akik munkavégzés céljából reptetnének. Utóbbiak egyébként is élveznének bizonyos kiváltságot: a vállalkozási célú regisztrált felhasználók kérelmét kötelező lenne két napon belül elbírálni,
mert hosszabb várakozási idő ellehetetlenítené a vállalkozásokat,
előnyhöz juttatná a kizárólag állami megrendelésre dolgozó mammutvállalatokat, akik folyamatos megbízással rendelkeznek. A hosszú elbírálási idő a jogkövető magatartás ellen fordítja a tömegeket” – írják.
A javaslatcsomagban külön foglalkoznak a légi fényképezés jogával is. Ebben a dróntulajdonosoknak kedveznének, mint írják, a légi felvételek szerzői joga azok készítőit illeti, ettől megfosztani nem lehet őket, ha csak nem kötöttek szerződést a beruházóval, megrendelővel.
Furcsa módon a javaslatcsomagból hiányzik az, hogy a drónok működtetését valamiféle jogosítványhoz kötnék. Pedig ahogy a drónok teljesítménye és mérete is egyre nagyobb lesz, egyre nő a balesetek veszélye is, ami matt szükséges lehet, hogy vizsgához kössék a reptetést. Külföldi szakértők már biztosra veszik, hogy
a jövőben egyfajta pilótajogosítványhoz kötik majd a drónok irányítását.
Ehhez képes a Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület javaslatai szerint bárki működtethet drónt, aki végigmegy egy bürokratikus eljáráson, és kifizeti a megfelelő összeget.
Az, hogy a drónok terjedését inkább korlátozni próbálják az állami szervek, nem magyar sajátosság. A közelmúltban több országban is olyan szabályok születtek, amelyek korlátok közé szorították a pilóta nélküli repülők használatát. Különösen szigorúan korlátozták az üzleti célú drónhasználatot, annak ellenére, hogy abban számos cég lát benne fantáziát:
nemrégiben a Walmart és az Amazon is saját drónok fejlesztésébe kezdett,
amelyekről úgy vélik, hamarosan forradalmasíthatják az áruszállítást és a házhozszállítást, nagyrészt kiváltva az emberi munkaerőt is.