Csak a szabályozók fékezik a drónokat

A drone is pictured in flight in Lille, northern France, on April 10, 2015. AFP PHOTO / PHILIPPE HUGUEN

Nagy jövő előtt állnak az iparban, kereskedelemben és mezőgazdaságban alkalmazott drónok. A robotrepülők terjedését azonban egyelőre nehezíti, hogy a szabályozás még nem érte be a technológiai fejlődést.

A világ árbevétel alapján legnagyobb vállalata, a Walmart is beszáll a dróniparba: engedélyt kértek saját fejlesztésű robotrepülőik tesztelésére. Nem az áruházlánc az első, amely fantáziát lát a drónfutárok alkalmazásában: az internetes kereskedelem egyik óriása, az Amazon is futárdrónokat tesztel.

Kamerás drón a franciaországi Lille felett Forrás: AFP/Philippe Huguen

Sőt, vannak olyan üzletágak is, ahol már sikerrel alkalmaznak kisebb, fényképezésre vagy filmezésre használt drónokat, például a mezőgazdaságban és az olajiparban. A drónok fő felhasználója azonban változatlanul a hadsereg, szinte korlátlanul kapnak reptetési engedélyeket.

A törvényhozás azonban még évekkel van lemaradva

az Egyesült Államokban is, pedig ott ma már több millió drónt használnak.

Korlátok között

Az Egyesült Államokban a jelenlegi szabályozás szerint a kezelő nem reptetheti a drónját egy bizonyos magasság felett (az engedélyezett repülési zóna ott a talajtól számított 200 és 365 méter között van), valamint repülőterek közelében. A törvények alapján itt is csak a magáncélú használatra van mód, üzleti célból kizárólag speciális engedéllyel szállhatnak fel a gépek. Fontos kitétel továbbá, hogy

a kezelő nem veszítheti szem elől a repülőt.

Ez a jövőben problémát jelenthet, hiszen a vállalatok éppen az emberi munkaerőt váltanák fel olyan drónokkal, amelyek állandó irányítás nélkül is eltalálnak úti céljukhoz, és vissza.

Egy másik, eddig még nem életbe léptetett javaslat ennél is tovább menne: megtiltaná minden 25 kilósnál nehezebb drón használatát. Ez különösen rossz hír azoknak a cégeknek, amelyek légi szállításra használnának pilóta nélküli gépeket.

Saját drónt fejleszt a Walmart és az Amazon

Igaz, a szabályok alól egyedi esetben mentességet kaphatnak azok, akik azt kérvényezik. Ezt tette a Walmart amerikai áruházlánc a héten: engedélyt kért a Szövetségi Légiügyi Hatóságtól arra, hogy tesztelhesse, képesek-e a drónjaik áruk szállítására.

Az áruházlánc lehetőségeit egyelőre a technológiai hiányosságok is behatárolják, például az, hogy a

drónjaik legfeljebb 25 percig képesek a levegőben maradni.

Ezért kezdetben még csak az áruházak és a raktárak közötti áruszállításra használnák őket, később azonban a házhoz szállítást is robotrepülőkkel oldanák meg.

Tény ugyanakkor, hogy a Walmartnak adottságaiból eredően a 25 perces üzemidő túl nagy gondot nem okozhat: az amerikai lakások 70 százalékának 8 kilométeres körzetében található Walmart-üzlet, ami a korlátozott repülési időbe is bőven belefér.

Egyelőre csak a tesztelésre kapott engedélyt az Amazon Forrás: AFP/Philippe Huguen

Márciusban az Amazon is engedélyt kért és kapott a Szövetségi Légiügyi Hatóságtól. Ez utóbbi a saját fejlesztésű drónok lakatlan területek feletti tesztelésére vonatkozik. Az online kereskedelemmel foglalkozó cég a robotrepülőket bevallottan futárként kívánja használni a jövőben.

Csak ötlet marad

A futárdrónok alkalmazása azonban nem most merült fel először: 2011-ben egy San Franciscó-i egyetemista ételrendelésre alkalmas mobilalkalmazást készített. Az ételt drónok szállították volna ki. A repülők automatikusan megkapták volna a kiszállítási cím koordinátáit. A Tacocopter névre keresztelt rendszer végül az üzleti célú repülést tiltó törvények miatt csak koncepció maradt.

Nem úgy egy indiai és egy orosz vállalkozás.

Közbeléptek a hatóságok

Tavaly az indiai Mumbaiban egy pizzéria több rendelést is drónnal szállított ki. A város hírhedt közlekedési dugói miatt a megoldás nagy sikert aratott, hiszen

a levegőben szállított pizzák sokkal gyorsabban megérkeztek,

mint korábban. A cég azonban a repülésekről nem értesítette a hatóságokat, ezért a rendőrség nyomozást indított ellene.

Szintén a hatóságok vetettek véget a moszkvai DoDo pizzéria drónfutárszolgáltatásának. Az étterem vezetője tavaly nyáron büszkén jelentette be, hogy eladták az első, drónnal kiszállított pizzájukat. Ehhez viszonylag kicsi, ötkilós drónokat használtak, amelyek 20 méteres magasságban repültek.

Orosz katonai drón hadgyakorlaton: a civil használatot Oroszországban sem szabályozzák Forrás: AFP/Sergey Venyavsky

A cég ellen eljárás indult légtérsértés miatt, ezért akár 1,3 millió rubeles büntetésre is számíthatnak. A tulajdonos szerint ugyanakkor a vád abszurd, mivel a drónok működésével kapcsolatban Oroszországban sincsenek jogszabályok, vagyis

nem létező törvényeket sértetek meg.

A drogcsempészek már használják

Miközben a drónfutárszolgáltatások még csak próbálgatják a szárnyaikat, a hatóságok már regisztrálták az első, drónok által elkövetett bűncselekményeket is.

2013-ban az amerikai Georgia államban letartóztattak négy embert, mert arra készültek, hogy egy hatrotoros drónnal illegális árukat csempésszenek be egy börtönbe.

Egy évvel később

egy dublini börtön udvarán zuhant le egy drón.

A roncsban egy kisebb csomag kábítószert találtak, ez valószínűleg a szállítmánynak csak egy része volt, mivel a rabok előbb értek a roncshoz, mint az őrök.

Januárban a mexikói-amerikai határ közelében a rendőrök megtalálták egy kábítószert szállító drón roncsait.

Talán a hasonló bűncselekmények miatt is tervezik azt az amerikai légügyi hatóságok, hogy

minden drónt az autókhoz hasonlóan kötelező lesz regisztrálni,

ide sorolva a már piacra került vagy értékesített drónokat is. Ez várhatóan nem lesz könnyű feladat, hiszen az országban már most több millió drón lehet magánszemélyek és cégek tulajdonában.

Olaj és szőlő

A drónok gazdasági alkalmazásában egyébként nem az áru- vagy ételszállító cégek járnak élen, hanem a mezőgazdaság és az olajipar. Mind az agrár-, mind az olajcégek elsősorban kisméretű, kamerával felszerelt drónokat használnak.

A mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodás hasznos kellékei a robotrepülők.

A légi felvételek segítségével a gazda könnyen nyomon követheti a termés állapotát vagy az élősködők, betegségek terjedését.

Bár a technika még igen friss, az alkalmazásáról alig egyéves tapasztalat gyűlt fel, a Fortune.com-nak nyilatkozó gazdák, a Vine Rangers szőlőtermesztő startup alapítói szerint az idei termés érezhetően bőségesebb volt a tavalyinál.

Drónnal készített felvétel a rédicsi áradásról Forrás: MTI/Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Szintén az adatgyűjtés a fő funkciója a Boomerang nevű, amerikai olajcégek által használt, teljesen automatizált drónoknak. Az eszközöket kamerák mellett szeizmikus érzékelőkkel és ultrahangos szenzorokkal is ellátták, az utóbbival

háromdimenziós térképet készíthetnek a fúrásra kiszemelt területekről.

A drónokkal nagyrészt garantálni tudják, hogy a fúrás biztonságos legyen.

A kitermelés elkezdése előtt a drónok felmérik a terepet, földmozgás vagy más, rejtett veszélyforrások után kutatva. Kitermelés közben pedig ellenőrzik, nem rongálódott-e meg valamelyik olajkitermelő eszköz.

A rendőrség is érdeklődik

A drónok legfontosabb felhasználói azonban egyelőre még az állami szervek. Tavaly a Business Insider közzétette, hogy az előző évben milyen társaságok kaptak engedélyt drónok használatára. Mint kiderült,

az amerikai védelmi minisztérium többször kapott légtérhasználati engedélyt, mint mindenki más együttvéve.

A honvédelmi tárcának 2013-ban 201 alkalommal adott engedélyt a légügyi hatóság. Őket követik a különböző egyetemek, melyek főként kutatási célra használhattak drónokat (91 engedély), valamint a NASA (35). Utánuk ismét fegyveres állami szervezetek (helyi rendőri szervek, a nemzetbiztonságiak és a belügyminisztérium) következnek.

Ezt a drónt a NASA fejlesztette Forrás: NASA/Nasa/Jim Ross

A légierőn kívül a drónoknak nagy hasznát venné a rendőrség is, elsősorban megfigyelésre lenne alkalmas, kiválthatnák vagy kiegészíthetnék például a biztonsági kamerákat. Szintén használhatnák őket eltűnt vagy körözött személyek felkutatására, de akár katasztrófaelhárításra is, mivel a drónok segítségével emberek számára elérhetetlen helyekre is el lehet jutni.

Még sok a baleset

Az amerikai hadseregnek jelenleg több mint ötezer pilóta nélküli repülője van, ezek egy részét fegyverekkel is felszerelik. Ezek közül a legismertebb a rakétákkal is felszerelhető, nagyméretű General Atomics MQ-9 Reaper.

Az amerikai légierő 2008 óta használta ezeket a repülőket csapásmérésre Irakban és Afganisztánban.

A drónokra az elemzők szerint nagy jövő vár a hadiiparban, hosszabb távon akár a pilóták által irányított gépeket is kiválthatják. Ennek ellenére a katonai drón eddigi szereplése felemás: 2012-ben a Bloomberg elemzője a légierő "balesetekre leginkább hajlamos" eszközeinek nevezte ezeket a berendezéseket.

A pilóta nélküli repülők gyakrabban hibásodtak meg, mint a légierő bármely másik fegyvere,

az előnyük egyelőre a vadászgépekkel szemben a sokkal alacsonyabb ár és az, hogy a kezelőiknek nem kell az életüket kockáztatniuk.

Az amerikai hadsereg MQ-9 Reaper pilóta nélküli repülője Forrás: AFP/Dominique Faget

Dinamikus bővülés

A Business Insider szerint a drónok még egy évtizedig elsősorban a hadsereg eszközei maradnak, a polgári felhasználás még hosszú ideig csekély szerepet játszik majd. Előrejelzésük szerint a jelenleg körülbelül egymilliárd dolláros civil felhasználású drónipar 2024-re több mint duplájára, 3,5 milliárd dollárosra bővülhet.

Ez azonban eltörpül a hadi drónipar mellett: ezen a piacon már idén közel nyolcmilliárd dollár cserélt gazdát, ez tíz év múlva már a 13 milliárd dollárt is megközelítheti.

Nem is olyan egyszerű

Egy biztos, napjaink legizgalmasabb kütyüje kétségkívül a drón, vagy lakossági változata, a távirányítható multikopter. Az Origo is kipróbált egyet máciusban a felcsúti Pancho Aréna melletti vetésben, de egyáltalán nem olyan egyszerű irányítani ezt a szerkezetet. Gyakorlalanságunk lesújtó eredménnyel járt, drónunk lezuhant. Hogy hogyan, azt az alábbi videón ön is megnézheti.

Magyarországon légi jármű a drón

Magyarországon csak jövőre készülhet el az első dróntörvény. A hazai jogszabály azonban egyelőre inkább korlátozná, hol és hogyan lehet robotrepülőket használni, mint segítené azok térnyerését.

Jelenleg a drónok jogállása meglehetősen tisztázatlan: "légi járműnek" minősülnek, ami azt jelenti, hogy speciálisan a drónokra vonatkozó szabályozás hiányában jobb híján a hatályos légi közlekedési törvények vonatkoznak rájuk.

Elvileg lehet a drónokat akár munkavégzésre is használni, de ehhez speciális engedély kell.

A pilóta nélküli légi járművel zajló munkavégzéshez egy tevékenységi légtérengedély iránti kérelmet kell benyújtani a légügyi hatósághoz. Ezt a hatóság 21 napos határidőn belül adja ki. Az engedély legfeljebb három hónapig lehet érvényes.

Hobbicélú reptetéshez nem kell engedélyt kérni, de a "légi jármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező esetleges balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légi közlekedés szabályainak megsértéséért".

Már a köztévét is megbüntették

Az első speciális dróntörvényről várhatóan jövő év közepén szavazhat az Országgyűlés. A készülő törvényjavaslatról egyelőre kevés részletet árultak el: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala annyit mondott, hogy

vizsgálják „drónreptetésre kijelölt légikikötők” kijelölését,

valamint, hogy bizonyos méret felett csak olyan drónokat engedélyeznének, amelyek képesek maguktól hazatérni. Vagyis ha a kezelő elveszti felettük az uralmát, egy robotpilóta veszi át az irányítást, és visszatér a „légikikötőbe”.

Húsvéti locsolkodás drónnal: Magyarországon egyelőre nem kell engedély a magáncélú reptetéshez Forrás: Origo

Azt a szabályt, hogy munkavégzésre nem lehet drónt használni, valóban komolyan veszi a légügyi hatóság: tavaly még a köztévé riporterét is megbüntették, mert egy repülőgép-szerencsétlenség helyszínén engedély nélkül készített felvételeket drónnal.