Bár egyes országokat, vállalatokat és ágazatokat kellemetlenül érinthet az olajár fokozatos csökkenése, a nettó energia-importőr országok, köztük
Magyarország makrogazdasági szinten alapvetően profitál belőle.
Balatoni András ING Bank vezető elemzője kifejtette: a csökkenő árak miatt egyre kevesebbet kell fizetni egységnyi energiaimportért, ami javítja a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegét. Ez már az elmúlt időszakban is látható volt, és várhatóan továbbra is magas marad a külkereskedelmi többlet - mondta.
Emellett az olcsó kőolajnak köszönhetően mérséklődnek a kiskereskedelmi árak, ezáltal nő a háztartások vásárlóereje, ami maga után húzza a háztartások fogyasztását és a kiskereskedelmi forgalmat. Az olajárak további esése pedig gyorsíthatja ezt a tendenciát - tette hozzá az elemző.
A német ásványolaj-ipari szövetség becslése szerint a háztartások idén csupán Németországban
13,5 milliárd eurót takarítanak meg az alacsonyabb benzin- és fűtőolajáraknak köszönhetően.
Az alacsony energiaáraknak a környezetvédelmi fenntarthatóság szempontjából lehetnek hátrányai, mivel az energiahatékonysági beruházások megtérülése jelentősen romlik.
"Nem mindegy mennyit ér egy köbméter megspórolt gáz" - mondta Balatoni András. Az alacsony olajár az inflációt is mérsékli. A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői korábban - elsősorban az alacsony olajárak és a vártnál gyengébb
jelenlegi magyarországi inflációs dinamika miatt - lefelé módosították inflációs előrejelzéseiket.
A cég 2016-ra 1,7, 2017-re 2,6 százalékos átlagos inflációt vár Magyarországon a korábban prognosztizált 2,3, illetve 2,7 százalék helyett. Az MNB is csökkentette inflációs előrejelzését éppen az alacsonyabb üzemanyagárak miatt.
Nagyon súlyosan érint viszont az olajár zuhanása sok országot,"
amelynek fő bevételi forrása az olaj. Oroszországban például hordónként 80-100 dolláros olajár mellett készülhet egészséges költségvetés, míg a globális referenciaminőség, a Brent ára jelenleg 40 dollár alatt van. Tavaly nyár óta a rubel 50 százalékkal leértékelődött és a moszkvai tőzsdén jegyzett cégek piaci kapitalizációja is közel a felére esett.
Még rosszabb a helyzet Venezuelában, amelynek devizabevételei 96 százalékban nyersanyagexportból származnak. Az állampapírok hozama 2014 közepe óta megduplázódott, és a feketepiacon már 850 bolivárt kérnek egy dollárért a 6,28 boliváros hivatalos árfolyammal szemben.
Nem minden szempontból kedvező az ennyire alacsony olajár a nagy öböl menti termelőknek sem. Ezek az alacsony kitermelési költségeknek köszönhetően még gazdaságosan tudnak exportálni, de költségvetésük magasabb olajárakra állt be. Története során
először fog például kivetni általános forgalmi adót az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) hat tagállama.
A GCC-országokban minimális az adóteher, személyi jövedelemadó nincs. Az olajár zuhanása azonban megkurtította a kormányok bevételeit, és új források után kell nézniük, mert a GCC hat tagállamának várhatóan az idén 2009 óta először deficites lesz a költségvetése. Ezek az országok azonban egyelőre a korábban felhalmozott bőséges tartalékaikra is támaszkodhatnak.
Az olajvállalatok megszenvedik az alacsony olajárat.
Az ágazatban működő cégek tőzsdei kapitalizációja az utóbbi másfél évben 1000 milliárd dollárral csökkent, ez több mint Hollandia bruttó hazai terméke.
Az Egyesült Államokban a drága technológiával működő palaolaj kitermelők küszködnek, hacsak nem kötöttek biztosítást az olajár ennyire drasztikus esése esetére. Az utóbbi másfél évben, így a Continental Resources, a Whiting Petroleum és az Apache részvényének árfolyama 63-87 százalékkal zuhant.
A nettó importőrök számára ellenben az olcsó olaj felér egy növekedésösztönző programmal. Az indiai államháztartásnak például óriási könnyebbséget jelent az áresés, mert az indiai import 30 százaléka olaj vagy olajtermék. Az olaj olcsósága lehetővé tette az állami energiaszubvenciók lényeges csökkentését vagy megszüntetését.
Az olcsóbb energiának jóformán valamennyi ágazat hasznát látja.
A legközvetlenebb haszonélvezők közé tartoznak a légitársaságok, ezeknél az üzemanyag jelentős költségtényező. Ez több légitársaság részvényének árfolyamán meg is látszik. Az IAG-nak, a British Airways, az Iberia és az Aer Lingus anyavállalatának a részvénye nyár óta 50 százalékkal erősödött, a Ryanair papírja pedig egyenesen 115 százalékkal szökött fel.