Többször is előfordult, hogy a vízummentesség ellenére török állampolgároktól tagadták meg az Oroszországba való belépést, miután Törökország nemrégiben lelőtt egy orosz vadászgépet, amely igencsak kiélezte a hangulatot a két ország között. Ezzel párhuzamosan az orosz hatóságok „egészségügyi” indokokra hivatkozva számos török termékről mondták azt, hogy nem értékesíthetők az orosz piacon – írja Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája, aki úgy látja,
az oroszok akár komoly öngólt is rúghatnak a törökellenes lépésekkel.
Az incidens után az orosz vezetés megtárgyalta, hogy miként büntethetnék meg Törökországot, és olyan lehetőségekkel álltak elő, mint a két ország közötti charter-járatok tilalma, az orosz utazási irodák nem ajánlhatnak török utakat, korlátozzák a kamionforgalmat, valamint embargót vetnek ki a gyümölcsökre és zöldségekre. A miniszterelnök-helyettes szerint ez utóbbi nem vezetne azonnali áremelkedésekhez, de látható, hogy a nyugati országok ellen múlt nyáron kivetett élelmiszerembargó 20-30 százalékos drágulást eredményezett. Ráadásul októberben éves alapon 11,7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi értékesítés Oroszországban.
A gyümölcs- és zöldségembargó, illetve a turizmus korlátozása mindkét országnak fájdalmas lehet, de az orosz átlagembereket érintheti a legrosszabbul
– hangsúlyozza az elemző. Az Oroszországba irányuló török mezőgazdasági export értéke tavaly elérte az 1,2 milliárd dollárt, ami a teljes élelmiszerexport 7 százalékát tette ki. A török gazdák pedig valószínűleg különösebb probléma nélkül megoldják majd a nehézségeket. Ezt támasztja alá, hogy európai társaik az orosz embargó ellenére is exportbővülést tapasztalhattak.
Az orosz veszteségek azonban ennél keményebbek lehetnek – írja Bershidsky. Az ország zöldségimportjának ugyanis nagyjából 20 százaléka érkezik Törökországból, a vezető kiskereskedelmi láncokban kapható citrusfélék esetében pedig ez az arány 90 százalék.
Ráadásul Törökország messze a legfontosabb turistacélpont volt tavaly az oroszoknak. Összesen 3,3 millióan utaztak Törökországba pihenni, ez pedig a teljes külföldre utazó turisták 19 százalékát jelentette. Noha tény, hogy
a török célállomások a turizmus korlátozásán milliárdokat veszítetnének, de az elemzés szerint ez még messze nem jelent számukra alapvető csapást.
Ezt bizonyítja, hogy az illetékes török minisztérium tavaly júliusi számai szerint a szezon csúcsán 686 256 orosz turista érkezett az országba, míg Európa egészéből majdnem 3,1 millió. Persze nem lehet elmenni azon tény mellett, hogy tavaly 4 millió orosz turista érkezett Törökországba, ezzel ők a legnagyobb 'küldő' ország, ráadásul közel 10 milliárd dollárt költöttek el.
Az orosz lakosság számára az sem mellékes, hogy a rubel leértékelődése miatt az európai vakációk a többség számára igencsak megdrágultak. A második legnépszerűbb célország pedig éppen az az Egyiptom lenne, ahol a múlt hónapban terrorcselekmény következtében zuhant le egy orosz utasszállító, és az esemény után leállították az Oroszország és Egyiptom közti utasszállító repülőközlekedést.
Az egyetlen valódi eszköz, amellyel Putyin komolyabban oda tud csapni Törökországnak – mivel az elemző szerint egyik fél sem akar háborút –, az az orosz földgázszállítás visszavágása. Törökország ugyanis 60 százalékban van rászorulva az Oroszországból érkező földgázra, de emellett Putyin kormánya az orosz Roszatomon keresztül az első török atomerőműnek is keresztbe tehet.
A probléma csak az lenne egy ilyen forgatókönyv esetében, hogy
az orosz gazdaság egy igen fizetőképes piacot veszítene el,
miközben a földgázellátó Gazprom azt kockáztatná, hogy elveszíti Dél-Európát olyan kitermelők, mint Azerbajdzsán vagy Irán javára. Azerbajdzsán már így is juttat gázt a törököknek, és nagyon szívesen adna többet is.
Az elemzés azzal zárul, hogy az orosz kormány a propagandájával igyekszik ellensúlyozni az orosz lakosság számára felmerülő költségeket, de a nagy kérdés az lesz, hogy amennyiben tényleg öngólt rúgnak, úgy mindez meddig tartható majd.