A nagy áfacsökkentés mindenkinek jó

Budapest, 2005. augusztus 16. Eladásra váró luxuslakások a Rózsadombon. A fővárosban becslések szerint akár 20 ezer lehet az eladatlan új és használt lakások száma. MTI Fotó: Honéczy Barnabás

Ha öt százalékra mérsékli a kormány az új lakások áfakulcsát, már 3 ezerrel több lakás épülése esetén is pozitív lesz a költségvetési hatása. Lapinformációk szerint a kormány hamarosan dönt arról, hogy a lakásépítéseket terhelő általános forgalmi adó a jelenlegi 27 százaléknál alacsonyabb legyen.

2014-ben 8358 új lakás épült. A lakások 17 millió forintos bruttó átlagáron találtak gazdára a KSH adatai szerint. A teljes piac bruttó mérete így 140 milliárd forint, amelynek áfatartalma 30 milliárd forint.

Az első módszertani egyszerűsítése a sajtóban megjelenő becsléseknek,

hogy az ágazattól ténylegesen befolyó áfabevétel 30 milliárd forint.

Az Ágazati Kapcsolatok Mérlegéből (ÁKM) ugyanakkor kiolvasható, hogy csupán

12 milliárd forint áfabevétel folyik be az államkasszába az új lakások értékesítése kapcsán.

Ugyanis az ágazatban vannak olyan másképpen adózó szereplők, evások, katázók, akik nem áfát fizetnek, tehát esetükben a visszaigénylési és befizetési lánc megszakad, továbbá az ÁKM a feketegazdaság létével is számol. Megfordítva a gondolatmenetet, az ÁKM az új lakásépítésből ágazati szinten ténylegesen befolyó áfabevétellel és nem a bruttó áfabevétellel számol – írja elemzésében a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Évi háromezer új lakásépítéssel is jól járna a büdzsé Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

A második egyszerűsítés, hogy számos becslés nem számol az új lakás építések kapcsán jelentkező járulékos adóbevételekkel. Noha a drasztikusan alacsony, 5 százalékos áfakulcsra való áttérés miatt a költségvetés áfabevételei egészen évi 28 ezer új lakás építéséig alatta maradnak a jelenlegi áfabevétel-szintnek, a felpörgő építőipari teljesítmény kapcsán az államháztartásnak extra személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, járulék, jövedéki adó és egyéb ágazati adóbevételei keletkeznek.

Pár ezer új lakás kellene csak a sikerhez

Már 3 ezerrel több új lakás építése is pozitív hatással lehet a büdzsére - írja a Századvég Gazdaságkutató. Ekkor ugyanis a tényleges áfabevétel kiesés 7,2 milliárd forint, míg az szja és bérjárulékok 5,7 milliárd forinttal, a jövedelemadók 1 milliárd forinttal, a jövedéki adók 0,6 milliárd forinttal és az ágazati adók 0,3 milliárd forinttal növekednek az Ágazati Kapcsolatok Mérlegére épülő modellszámításaink alapján. Így a szaldó pozitív, összesen 0,4 milliárd forint.

A Századvég Gazdaságkutató számításai szerint új lakás áfa drasztikus csökkentése n

agy lökést adhatna az új lakás piacnak

és hozzásegíthetné a magyar állampolgárokat lakhatási feltételeik javításához.

Évek óta évi 8-9 ezer új lakás épül Magyarországon Forrás: MTI/Beliczay László

Magyarországon 2014-ben 8,5 új lakásépítés jutott tízezer lakosra. Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában 10 és 20 közötti, Ukrajnában és Csehországban 20 és 30 közötti, a 10 százalék alatti újlakás-áfakulcsot alkalmazó Lengyelországban pedig 37,7 új lakásépítés jut tízezer főre.

A 2008-as válságot megelőző 20 évben az épített új lakásszám évi 19 ezer és 55 ezer között ingadozott. A cél az lenne, hogy a mostani 8-9 ezer darabos szintről

minél előbb elérje a 20 ezer darabos szintet az új lakásépítések száma Magyarországon.

Az áfacsökkentésről egyébként Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közgyűlésén beszélt.

Azt nem mondta el, hogy

a lakásépítések 5 vagy 18 százalékkal adóznának-e a jövőben,

és azt sem, hogy mikortól: 2016-ban vagy csak 2017-ben lép életbe az intézkedés.