Adventi időszak van, amikor felpörögnek az események. És mi is felpörgünk, mert sok az év végi dolog a munkahelyeken, és otthon is. Jön a karácsony, rengeteg mindent kell vásárolni. Csilingelnek az üzletekben a kasszák, a pénztárosok megszakadnak a munkában. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) adatai szerint a decemberi költekezés 5-6 százalékkal bővülhet ebben az évben.
Több áruházlánc is két számjegyű forgalombővülést vár decemberben, a vállalkozások jelzései is jelentősebb bevásárlórohamot jeleznek előre. Így az OKSZ továbbra is 940-950 milliárdos decemberi kiskereskedelmi forgalommal számol.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az élelmiszer-értékesítés idén eddig 3-4 százalékkal nőtt, az iparcikkek piaca pedig jelentős, 6-8 százalékos bővülést produkált.
Gondolom sokaknál mindennapos ez a mondat:
Fiam, inkább ruháználak, mint etetnélek.”
Elképesztő pénzeket hagyunk a boltokban a mindennapos bevásárlások alkalmával. A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása havonta 19 ezer forint körül van – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
2015 első felében a magyarok 72 214 forintot költöttek személyenként.
Ennek körülbelül 27 százaléka, 19 ezer forint élelmiszerre, 23 százaléka, 16 ezer forint lakásfenntartásra ment el.
Ügyesek a kereskedők, addig sokkolnak valamilyen aszalt gyümölccsel vagy joghurtfélével, amíg az a kosarunkban nem landol. De a csemegepulton is mindig akciók vannak. Nem véletlen, hogy a kiskereskedelmi forgalom októberben 4,1 százalékkal nőtt,
ebben a hónapban is 826 milliárd forintért vásárolgattunk.
Az Origo cikkeiben a címkefelhő-számláló szerint 187-szer írtunk a vasárnapi boltzárról. A kormány március 15-től vezette be az egyesek számára büntetésnek számító intézkedést, mások számára pedig örömhírként szolgáló 7. pihenőnapot. A szabályozást a családok védelme miatt vezették be, hogy vásárlás helyett inkább pihenéssel töltsék a hetedik napot.
A blokkk.com szerint a kereskedelemben dolgozókat érzékenyen érinti a vasárnapi boltzár.
Igaz ugyan, hogy minden vasárnap pihenhetnek, de a fizetésük is kevesebb.
A nagyáruházak meghosszabbították nyitvatartásukat hétköznap. Egy IKEA-s alkalmazott mesélte az Origónak, hogy biciklivel jár dolgozni, és nem örül annak, hogy este 10 után kell hazatekernie. A vasárnapi pótlék elvesztése miatt pedig légyegesen kevesebb a fizetése.
Az áruházak megtakarították a korábban adott vasárnapi pótlék jelentős részét. A pótlék a kétszeresére nőtt, 100 százalékra emelkedett, de így is a cégek zsebében marad a 80 százaléka.
Háromnegyed év telt el a vasárnapi boltzár bevezetése óta, de november végétől varázsütésszerűen el is tűnt az életünkből. Volt négy hét az adventi időszakban, amikor minden pláza vasárnap is nyitva volt.
Egy évben öt vasárnapot választhatnak a kereskedelmi egységek, amikor a hét utolsó napján is nyitva tarthatnak. A kisboltok pedig vasárnap is kinyithatnak, ha a tulajdonos vagy családtagja áll be a pultba és a kasszába.
Voltak, akik már a boltzár bevezetése előtt kígyót-békát kiabáltak."
Megjósolták, hogy a boltzár miatt a kereskedelemben 15-20 ezer ember veszítheti el az állását. Ezzel szemben kiderült, hogy
1500 fővel csökkent a kereskedelmi alkalmazottak száma
a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Míg februárban 187 285-en dolgoztak a kiskereskedelemben, októberben 185 709-en.
Az Auchan azt írta az Origónak, mindent megtettek, hogy a vasárnapokkal kieső forgalmat másik napokon pótolják. Egész évben akciókkal várták a vásárlókat. Forgalmuk az előzetes terveknek megfelelően alakult. A vasárnapi boltzár miatt a csütörtöki akciónap mellett péntekenként, szombatonként és hétfőnként is megnőtt a vásárlóik száma.
A Sparokban az éves forgalom 9 százaléka vasárnapokra esett 2014-ben - írták. Ez a forgalom 2015-re sem tűnt el, hanem szétoszlott. Alapvetően az egyes áruházak, illetve a szupermarketek és a hipermarketek között eltolódások figyelhetőek meg: a szupermarketek forgalma alapvetően nőtt, a hipermarketeké pedig stagnál – írta a Spar.
Az Ipsos december eleji közvélemény-kutatása szerint
a felnőttek 68 százaléka nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárvatartással,
márciusban is ugyanennyien voksoltak nemmel a boltzárra. Ugyanakkor 41 százalékról 33 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel. Míg márciusban a lakosság 38 százaléka gondolta, hogy a boltzár részben megváltoztatja majd a hétvégi tevékenységeiket, a törvény bevezetése után pár hónappal már 51 százalék látja így.
A Tárki májusi kutatása is azt tükrözte, az emberek 59 százaléka szeretné, hogy ismét kinyissanak az üzletek vasárnap, 39 százalék pedig nem támogatja.
Idén már vasárnaponként nem nyitnak ki a plázák, ismét meg kell szokni a boltzárat. Jövőre ismét öt hétvégénk lesz, amikor majd vásárolhatunk, a kormány nem tervezi, hogy változtatna a boltok nyitvatartási idején.