Van, ahol ódzkodnak a negatív kamatoktól

Bank of Japan Governor Haruhiko Kuroda delivers a speech during the luncheon of the Paris Europlace financial forum in Tokyo on December 7, 2015. AFP PHOTO / Yoshikazu TSUNO / AFP / YOSHIKAZU TSUNO

Az Európai Központi Banktól (EKB) eltérően a japán jegybank (BOJ) nem vezet be negatív kamatot a hitelezés ösztönzésére, mert működnek az egyéb gazdaságélénkítő intézkedések - jelentette ki a BOJ elnöke hétfőn egy tokiói szakmai tanácskozáson.

Kuroda Haruhiko kiemelte: a japán jegybank masszív eszközvásárlási, a minőségi és mennyiségi lazítást egyszerre szolgáló programja lefelé nyomja a kötvényhozamokat, azaz elérte a kívánt hatást, a bankok növelik kölcsönkihelyezésüket.

Az EKB kormányzótanácsa csütörtöki ülésén mínusz 0,2 százalékról mínusz 0,3 százalékra emelte a banknál elhelyezett egynapos kereskedelmi banki betétekre felszámított büntetőkamatot. A lépés célja, hogy a reálgazdaságba terelje a pénzt, ösztönözve a bankok hitelezési hajlandóságát.

A BOJ elnöke óva intett a túlzott pénzügyi szabályozás, ezen belül a bankok profitszerzését akadályozó környezet kialakításától.

Vélekedése szerint hosszú távon a pénzügyi rendszer akkor tud a stabilitáshoz és a fenntartható gazdasági növekedéshez hozzájárulni, ha elegendő profitra tesz szert az aktív és innovatív pénzügyi szolgáltatásokból. Fontos az egyértelmű szabályozói környezet kialakítása is - tette hozzá.

Hiába az óriási pénznyomda, Japánon az sem segít

A világ harmadik legnagyobb gazdaságának teljesítménye a hazai kereslet csökkenése miatt tovább gyengült az idei harmadik negyedévben, technikai recesszióba taszítva ezzel az országot. A hazai össztermék (GDP) éves összevetésben 0,8 százalékkal esett és 0,2 százalékkal zsugorodott az előző negyedévvel összevetve.

A japán központi bank 2013 áprilisában hirdette meg eszközvásárlási programját, amelynek keretében évi 80 ezer milliárd jent, nagyjából 681 milliárd dollárt költenek pénzügyi eszközök, elsősorban államkötvények vásárlására, és amelytől azt remélik, hogy a közel két évtizedes defláció után elindítja az árak emelkedését a világ harmadik legnagyobb gazdaságában. A jegybank pedig elég aktív mind az állampapírok, mind a japán, illetve nemzetközi részvények vásárlásában.