Jóllehet a 'made in China' hírhedt fogalma még él a köztudatban, manapság a valóság mégis az, hogy az elmúlt 20 év legerősebb közhelyét legyőzi a munkaerő emelkedő költsége – írja a Business Insider.
A kínai vezetés ugyanis egyre inkább állítja át a világ második legnagyobb gazdaságát a feldolgozóiparról a szolgáltatói szektor felé (ehhez kapcsolódnak a növekedési problémák is), az olyan országok, mint
Mexikó vagy Brazília pedig szép lassan sokkal vonzóbbak lesznek a feldolgozóipari szereplők számára.
Jelenleg az látszik, hogy Kínában a munkaerőköltség nagyjából ötszöröse a két évtizeddel ezelőttinek, és mára meghaladja a mexikói szintet. Brazíliában pedig folyamatosan zuhan a bérszínvonal a feldolgozóiparban, ami azt jelenti, hogy hamarosan akár a dél-amerikai ország is beelőzheti Kínát.
A Credit Suisse éppen ezért optimista Mexikó jövőjével kapcsolatban. Az elemzői ugyanis úgy látják, hogy
Mexikó feldolgozóipari versenyképessége – különösen Kínával szemben – még soha nem volt ilyen erős.
Mexikó ráadásul azon is jelentősen profitál, hogy exportjának 81 százaléka az Egyesült Államokba áramlik, melyet jelenleg a legerősebb nyugati gazdaságként tartanak számon. Ezzel szemben Brazíliának sokkal nagyobb a függősége Kínától, a kivitelének 17 százaléka megy Kínába, ami az egyik legnagyobb arány a fejlődő piacok körében. Ráadásul a brazil gazdaság igencsak nehéz perióduson megy keresztül, és a versenyképességének növekedésének komoly ára van. Éppen ezért relevánsabb a kínai-mexikói összevetés.
A pontosság kedvéért azt is látni kell, hogy mivel a béreket dollárban hasonlítják össze, Mexikó az árfolyamváltozások miatt is előnyre tett szert Kínával szemben. A dollár ugyanis komolyan tudott izmosodni az olyan szabadon lebegő fizetőeszközökkel szemben, mint a mexikói peso, és nehezebben kötött devizák ellenében, mint a kínai jüan.
Mindazonáltal ez csupán egy csepp a tengerben ahhoz képest, ami a mélyben végbemegy. Arról van szó ugyanis, hogy a feldolgozóipari történet alapjaiban alakul át Kínában és az egész világon. Amíg hosszú éveken keresztül a kínai olcsó munkaerő és a jelentős fogyasztás uralta a szektort, addig mára ez a jelenség erősen változóban van.
A jelenséghez mindemellett az is hozzátartozik, hogy
Kínában az elmúlt időszakban komoly középosztályosodás indult be.
Éppen a Credit Suisse ősszel kiadott jelentése hangsúlyozta, hogy a kínai középosztály a történelemben először meghaladta az amerikait. Míg az Egyesült Államokban ugyanis 92 millió felnőtt tartozik ezen kategóriába, addig Kínában immár 109 millió. Ezzel pedig ma Kína rendelkezik az egész világ legnagyobb középosztályával.
Ráadásul a világ második legnagyobb gazdaságában a vagyonok növekedése is erősen szembetűnő, különösen történeti távlatban. Amíg 2000-ben az ország vagyona az USA nagyjából 1939-es szintjének felelt meg, addig 2015-már az 1972-esnek, vagyis 33 évet hoztak be kevesebb mint fele idő alatt.
Nem mellékesen pedig a háztartások vagyonának növekedési üteme is meghaladja a fejlett országok ezen rátáját, ami várhatóan folytatódni is fog. Ez azt jelenti, hogy ez tempó 2,3 millió milliomost generálhat 2020-ig, ami 74 százalékos növekedés lenne napjainkhoz képest.