A Volkswagen mérnökeinek egy csoportja 2005-ben kezdett dolgozni a csalószoftveren, amivel a cég dízeljei a mérések közben jóval alacsonyabb károsanyag-kibocsátást tudtak produkálni, mint a hétköznapi használat közben.
A VW ekkor kezdett terjeszkedni az Egyesül Államokban, ahol sokkal szigorúbbak az emissziós szabályok, mint Európában. A csalásra azért volt szükség, mert a mérnökök „az adott pénzből és adott idő alatt”
nem tudtak technikai megoldást találni a problémára,
ismerte be Hans-Dieter Pötsch, a VW felügyelőbizottságának elnöke a botrány kirobbanása óta tartott leghosszabb sajtótájékoztatón.
Később, amikor már lett volna szabályos technikai megoldás, azt nem alkalmazták. Vagyis nem egyszeri hibáról, hanem hibák sorozatáról volt szó a VW részéről, mondta el Pötsch. A Volkswagen mindezeken túl kitart amellett, hogy a botrányért egy kisebb csoport tehető felelőssé a cégen belül. Matthias Müller, a VW vezérigazgatója azt mondta, a legnagyobb probléma az volt, hogy
a csalószoftver használatát ugyanazok az emberek engedélyezték, akik kifejlesztették.
Más cégeknél az alkatrészek minőségének ellenőrzését és engedélyezését nem az a csoport végzi, amelyik a fejlesztésért felelős. A vezérigazgató azt ígérte, a feltárt problémák tükrében átszervezések lesznek a cégnél, tájékoztat a New York Times.
A 2000-es évek második felében a vállalat vezetőinek egy része azt szerette volna, ha úgynevezett SCR-rendszereket építenek az autóikba.
Az ilyen rendszerek viszont drágák, vagyis a járműveket csak drágábban tudták volna eladni.
A másik probléma, hogy nagyok, így az olyan kis autókba, mint a Golf vagy a Jetta, amikből a VW különösen sokat adott el az Egyesült Államokban, nehéz beszuszakolni őket.
A harmadik nehézség, hogy az SCR-rendszerek egy AdBlue nevű folyadékot használnak, amit rendszeresen után kell tölteni. 2015-ig az USA-ban ezt csak szervizben volt szabad elvégeztetni, ami körülményes, ez elriaszthatta volna a leendő VW-tulajdonosokat.
Mi az az SCR?
Az SCR a szelektív katalitikus redukció kifejezés angol megfelelőjének rövidítése. Az SCR rendszerek úgy működnek, hogy egy AdBlue nevű karbamid oldatot fecskendeznek a kipufogógázba, amit ehhez egy katalizátorba vezetnek. A karbamid reakcióba lép a kipufogógázban található nitrogén-oxiddal, nitrogénné és vízzé alakítja.A 2000-es évek végére az SCR-párti vezetők egy részét kiszorították a cégből. A VW 2009-től az USA-ban SCR-rendszerek helyett nitrogén-oxid-szűrőket épített az autóiba. Ezek sokkal kevésbé hatékonyak, mint az SCR-rendszerek, ráadásul a fogyasztást is növelik, körülbelül 4 százalékkal. Ez is oka lehetett annak, hogy a VW mérnökei elkezdték szoftveresen befolyásolni a fogyasztást és a teljesítményt, a károsanyag-kibocsátás kárára.
A VW később elkezdett SCR-rendszereket építeni az USA-ban eladott autóiba, de csak a nagyobbakba, például a Touaregbe és az Audi Q7-be. A Passatokat 2012-től szerelték SCR-rel. A Golfok, a Jetták és a Bogarak csak 2015-től kaptak SCR-eket.
Az SCR-rel szerelt autóknak elvben mindenféle csalás nélkül át kellett volna menniük az ellenőrzéseken,
a cég mégis telepítette a csalószoftvert ezekbe a járművekbe is.
Úgy tűnik, a VW el akarta kerülni, hogy az SCR-eket után kelljen tölteni, ezért úgy programozta az autókat, hogy a szükségesnél kevesebb AdBlue-t fogyasszanak, kivéve a mérések közben.
A Volkswagennek az Egyesült Államokban jelenleg a legnagyobb problémát az a 320 ezer autó jelenti, amikben a botrányban érintett dízelmotor első generációja dolgozik, az EA 189. Ezeket szinte lehetetlen lenne SCR rendszerrel felszerelni. A Volkswagen vezetői a sajtótájékoztatón arra utaltak, hogy a megoldás valószínűleg az lesz, hogy a járműveket fejlettebb nitrogén-oxid-szűrőkkel szerelik fel.