Az Európai Unió jogalkotásáért felelős testülete, az Európai Bizottság még 2015 februárjában hirdette meg az Energiaunió létrehozására irányuló intézkedéscsomagját, amely több mint 40 területen tervez jogalkotási vagy politikai lépéseket a következő két évben.
A csomag átszabná az EU teljes villamos-energia- és gázpiacát,
új szabályozást irányoz elő többek között az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén, és ezáltal kijelölné az európai energiarendszer kereteit 2030-ig, illetve az azt követő időszakra.
Az EP képviselői néhány hete ezzel a kulcsfontosságú csomaggal kapcsolatban fogadtak el állásfoglalást, illetve fogalmazták meg elvárásaikat. Az európai honatyák egyértelművé tették: az atomenergia biztos pillére marad az uniós energiastratégiának. Nélküle nincs stabil, olcsó energiaellátás, és a klímavédelmi célok sem lennének elérhetőek. Ez némileg ellentmond a hazai és európai zöld lobbisták és zöld párti politikusok Paks körüli károgásának – olvasható Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos blogoldalán.
Az uniós testület arra is ráirányítja a figyelmet, milyen kockázatot hordozna magában (már csak klímavédelmi és ellátásbiztonsági szempontból is), ha az unió területén működő, üzemidejük végét elérő atomerőművi blokkok helyett idővel nem épülnének újak.
Az atomerőmű alapvető forrása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású zsinóráramnak.
Az Európai Unió országaiban felhasznált alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia 50 százalékát atomerőművek állítják elő. Az Európai Parlament épp ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa az új atomenergetikai projektek megvalósításához szükséges kereteket.