David Bowie az évtized elején a világ tíz leggazadagabb énekese közé tartozott, hatalmas vagyonával 2010-ben a negyedik volt a listán – csak sir Paul McCartney, Jay-Z és Madonna előzte meg. Ezt az eredményt kétszeresen is az életművének köszönheti: a jövedelme részben a lemezeladásokból és koncertekből, részben a Bowie-jelenségből, a nevéből folyt be.
Bowie volt az első híresség, akinek a neve elég volt a befektetőtoborzáshoz.
Egészen pontosan a nevéhez kapcsolódó kötvénykibocsátás volt az első olyan eset, hogy egy kötvény fedezete pusztán a szellemi tulajdon legyen. A Bowie-kötvény egy befektetési bankár, David Pullman ötlete volt. Az értékpapír fedezete mind a 287 dalt tartalmazó 25 album, amelyet a glam rock lángoszlopa 1990-ig kiadott. A Prudential Insurance Company 55 millió dollárért vette meg a 10 évre, 8 százalékos éves kamat mellett kibocsátott papírokat.
Erre az évtizedre Bowie lemondott az 1990-ig kiadott dalai jogdíjairól – cserébe viszont a kivásárolta az exmenedzserét, aki odáig számos korai dala jogtulajdonosa volt. Az ügylet lezárultával saját szellemi tulajdonainak kizárólagos birtokosa lett.
Bowie egész lénye megfogalmazható abban, hogy a saját kora előtt járt. Míg például Madonna sodródik az árral és igyekszik meglovagolni a trendet,
Bowie folyamatosan innovált, a határokat feszegette,
és általában bejött neki. (Állítólag a jelentős előadóművészek közül az elsőként használt internetet.)
A kötvények árfolyama egyébként 2004-ben látványosan zuhant. Ebben az időben azonban az egész zeneipar belerogyott az ipari mértékű letöltésekbe. Becslések szerint David Bowie élete során mintegy 140 millió albumot adott el.
Természetesen ez akkor sem, most sem csorbította az élményt, amelyet a dalaitól kaptunk.
Ziggy, szerencsére te nyertél. Köszönjük a pompás előadást.