Nem egyenértékűek a gazdabizonyítványok

Az állam által elismert agrár szakképesítések iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a felnőttképzésben. A képzések és a vizsgák magas száma azonban – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tapasztalatai szerint – nem minőségi, hanem inkább árversenyt eredményez. Ezért az oktatásra és a vizsgaszervezési engedély megszerzésére vonatkozóan lépéseket szorgalmaz a köztestület.

2014 májusától csak az aranykalászos gazda-szakképesítésben több mint 16 ezren szereztek bizonyítványt. Ezek közel 40 százalékát a 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapján indították, miközben ilyen típusú képzést legkésőbb 2013. augusztus 31-én lehetett elkezdeni, és a kapcsolódó szakmai vizsgát az akkor érvényes szabályok szerint megszervezni.

A Kamara közleménye szerint a szabályozás hiányosságait kihasználva továbbra is nagy számban jelentenek be a vizsgaszervezők olyan, a régi OKJ szerinti, modul rendszerű vizsgát, amelyben a jelenleg hatályos OKJ szerint 2013. szeptember 1-től képzés csak iskolai rendszerben indítható.

Jelentős a különbség

Általánosan elmondható, hogy a vizsgaszervezői jogosultság megszerzésének szabályai, a nem kellő mértékű és hatékonyságú ellenőrzés, illetve a nagyszámú és heterogén vizsgaszervező miatt a gyakorlati vizsga feltételrendszere,

színvonala jelentős különbségeket mutat, ezért az állam által elismert bizonyítványok egyenértékűsége nem garantálható.

Az előbbiek megszüntetése érdekében, illetve, hogy az állam által kibocsátott bizonyítványok azonos tanulási eredményeket és kompetenciákat igazoljanak, a NAK szorgalmazza a felnőttképzésben folyó jelenlegi vizsgaszervezési gyakorlat felülvizsgálatát.

A NAK javaslatot tesz egy, a Földművelésügyi Minisztérium által fenntartott oktatási intézményekre épülő agrár-felnőttképzési hálózat létrehozására, és elsősorban ezen hálózat keretein belüli agrár felnőttképzési vizsgaközpontok kialakítására és működtetésére.