Csak kommunikációból nem készültek a taxisok

Taxis tüntetés a deák térnél. 2016 január 20

A Deák tér körüli blokád nemcsak egy szolgáltatói ág tiltakozása. A nálunk még mindig nagyon újnak számító közösségi gazdaság szükségszerűen ütközik a hagyományos üzleti modellekkel, ennek csúcsosodása a 2016 januári taxissztrájk az Uber térnyerése ellen. Az Üzletrész két kríziskommunikációs és egy marketinges szakembert kérdezett meg a tanulságokról.

Gombos Zsolt, az Online Marketing Akadémia alapítója és trénere:

A megosztáson alapuló gazdaság egyre több iparágban kezd gyökereket ereszteni, világszerte egyre több a tudatos, jól felépített, online alapokon nyugvó vállalkozás.

A cégek külföldön már megérezték az üzletet a jelenség mögött,

és nálunk is megvan erre a lehetőség. A piacnak már van néhány magyar képviselője, de még mindig rengeteg iparág áll szabadon.

A klasszikus modell sok ember megélhetését biztosítja legálisan, míg az új modell sokkal trendibb, kényelmesebb (egyes vélemények szerint olcsóbb), ám

legalitás szempontjából kétségkívül a szürkezónában található megoldást kínál.

Melyik hát a jó választás?

Az első a piac szabályozása

A megosztásalapú gazdaság már ma piacokat, iparágakat formál át, és így lesz ez a következő években sok helyen. Ezt látjuk ma az Uber kapcsán. Nem csak hazánkban téma ez, hanem a világ számos országában.

A piac önszabályozása kialakítja azt hogy melyik modell lesz életképes,

és persze ez függ az állami szabályozástól is. Azt már sokszor láthattuk azonban, hogy ha valamit tiltunk, az attól csak vonzóbb lesz.

„Hallott már erről a közösségi autózásról?"

Az Ubernek Magyarországon eddig csak egy nagyon szűk rétegben volt erős márkaismertsége, a széles közönség a napokban ismerte meg. Tökéletesen látszik a grafikonokon, és az egyes alkalmazásáruházak elmúlt napi statisztikáin, hogy

a taxisok tüntetése ebben az értelemben teljesen kontraproduktív.

A hírekben ma mindenki azt keresi, mi is ez a valami, ami ellen tüntetnek és ami miatt használhatatlan a belváros napok óta.

Efelé halad a világ

Bizonyos szempontból meg lehet érteni a taxisokat, de arra is érdemes odafigyelni, hogy merre megy a világ. Az internetes kommunikáció már sok területen alakított át iparágakat, és láthatjuk a végeredményt:

• Korábban papíralapú térképeket nézegettünk, ma már Google Maps-et használunk.
• Korábban SMS-eket küldözgettünk, ma már a Vibert, a Skype-ot, a Messengert használjuk erre (és nem csak erre).
• Korábban kazettákat, CD-ket hallgattunk, ma már szinte csak digitálisan hallgatjuk a zenét, jellemzően ingyen vagy fillérekért.

Amikor iparágak alakulnak át, kérlelhetetlenül lesznek vesztesek, és ez fájdalmas. Ezért abból, ami a szemünk előtt zajlik, érdemes tanulni.

Inkább csináljuk meg

Magyarországon

a klasszikus modellben működő vállalkozások piacát egyhamar aligha falja fel a közösségi gazdaság.

De érdemes elgondolkodni, vajon más iparágakban hogyan valósítható meg egy ilyen közösségeken, mobilalkalmazásokon alapuló projekt. Ha ugyanis kivitelezhető, valaki előbb-utóbb meg fogja csinálni. Ezért jobb erre előre felkészülni, vagy talán még jobb az elsők között megcsinálni.

Taxis tüntetés Budapesten a Deák térnél Fotó: Polyak Attila - Origo

Böhm Kornél, Spindoc Kommunikációs Hálózat:

Jóllehet a fővárosi taxisok talán kétségbeesett demonstrációja enyhén szólva sem arat osztatlan sikert a budapestiek körében, drasztikus formája a világ számos országában nagyon hasonló. A pro és kontra érvrendszer mindenhol ugyanez, mint ahogy a közvélemény a maradiságot kifigurázó reakció is általánosan jellemző.

Minden földrészen

Torontóban leforrázta a közvéleményt, hogy a tiltakozások során

egy rendőr könnyebb sérülést szenvedett,

míg a barikádokhoz történelmileg is hozzászokott Párizsban a taxis tiltakozások

autók felgyújtásával, felborogatásával

is együtt jár. A „hidegvérű" angoloknál a londoni sofőrök csöndes tiltakozást tartottak, Cambridge-ben pedig a hivatalos taxisok egynapos munkabeszüntetéses sztrájkot tartottak. Eközben Mexikóban

Uber sofőrökre támadtak a feldühödött reptéri taxisok,

Brazíliában, Rióban és Sao Paolóban pedig napokon át blokkolták a forgalmat a taxisok, hogy változásokat kényszerítsenek ki. Az USA nagyvárosaiban is hasonló megmozdultak a taxisok, Kuala Lumpurban pedig

meg sem álltak a parlament bejáratáig,

hogy petíciójukat személyesen adják át a miniszterelnöknek. Ausztráliában a sofőrszervezetek széleskörű szakmai összefogással próbálnak eredményt elérni az Uber és más sharing economy alapú közösségi közlekedési megoldások ellen. A szövetség buzdítására

#YourTaxi hashtaggel rengetegen megírták taxis élményeiket.

A netet elárasztották a horrortörténetek elalvó, bunkó, rasszista, rosszul tájékozódó sofőrsztorikkal, ahogy ezt nálunk is tapasztalhatjuk a mostani megmozdulás apropóján.

Nem mindenki talál süket fülekre

A sofőrök szerte a világon megélhetésüket, szakmájukat féltik, az érvkészlet része mindenhol az is, hogy az Uber sofőrök felkészültségét, járműveik biztonsági fokozatát, műszaki állapotát nem garantálják a hivatalos sofőröktől megkövetelt és ellenőrzött előírások.

A döntéshozóknál olykor eredményt hoznak a régimódi utcai felvonulások. Az idei olimpiai játékok házigazdája,

Rio de Janeiro városvezetése például betiltotta az Uber használatát,

és súlyos pénzbüntetést helyezett kilátásba azok számára, akit rajtakapnak a tiltott személyfuvarozáson.

Nagy visszhangot kapott, hogy Indiában több Uber sofőr is szexuális zaklatást követett el női utasaikkal szemben, ezért egy időre be is tiltották az Uber használatát, míg később

pánikgomb felszerelésére kötelezték a sofőröket.

Az EU-ban nem egységes a szabályozás

Németország egyes városaiban taxis engedélyhez kötik az Uber-szolgáltatást, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban és Hollandiában is vagy betiltották, vagy szigorú korlátok közé szorították az Uber használatát. Sok nagyvárosban, például Szöulban, Floridában vagy épp Fokvárosban pedig kivárnak, és arra kérték az Ubert, a végleges szabályozás kialakításáig függesszék fel a szolgáltatást.

VAS DÓRA, a Matrix PR kríziskommunikációs szakértője:

A zajkeltés még nem érdekérvényesítés

A spontán szerveződésekben nagy erő van. A mára ikonikussá vált internetadó elleni tüntetés jó példa arra, hogyan

képes különböző csoportokat összekovácsolni a közös érdek.

A rendkívül heterogén taxitársadalom azt mutatta meg, hogy utcai demonstrációval képes a nyomásgyakorlásra. A nagy nyilvánossághoz eljutó, látványos megmozdulás önmagában azonban nem elég a sikerhez. A zajkeltésnél és a dühnél többre,

világos kommunikációra van szükség a céljaik eléréséhez.

Biztató, hogy a Facebookon szerveződő demonstráló csoport közös kiáltványt fogalmazott meg, meg tudják szervezni a váltást, hallgatnak egymásra, vannak választott, vagy önjelölt vezetőik.

A kríziskommunikáció felől ezek a legfontosabb szempontok:

1. Kell egy szóvivő: minden megmozdulásnak kell szóvivő, aki egy személyben képes a követelések arcaként kommunikálni a sajtóval és a sajtón keresztül a közvéleménnyel.
2. Meg kell nyerni a közvéleményt: kevesen szimpatizálnak a taxisokkal, miközben a kellemetlenségek tömegeket érintenek. Nagyon érthetően kell elmagyarázni az egy-egy taxis kisvállalkozó, egyéni vállalkozó ellehetetlenülését, érvelni kell, nemcsak az utazóközönség türelmét kell próbára tenni.
3. Az erőszak minden formáját kerülni kell: a tettleges fellépés, esetleges beleállás a provokációba hiteltelenítheti a teljes megmozdulást, a köpködés, utcai szóváltás nem viszi előre az ügyüket.
4. Konstruktív kommunikáció, párbeszéd kialakítása: „Oldják meg, és kész" –fogalmaztak a hétfői kiáltványban. A mindegy hogyan egyszerűsége helyett valós javaslatot kellene kidolgozniuk a helyzet rendezésére.
5. Folyamatosan új információk, adalékok kellenének az újságíróknak: A taxisok nem kezdenek semmit a nyilvánossággal. Nem mondják el, miért érdemes az utasoknak őket választani, nem adnak újabb információmorzsákat helyzetük megértéséhez, így kiüresedik a kommunikáció.

Maga az útlezárás kiváló figyelemfelhívó eszköz, és rengeteg ember figyelmét képes ráirányítani egy problémára, de jó kell tudni élni ezzel a provokatív kommunikációs lehetőséggel. A taxisok csak akkor tudják kihasználni a megnövekedett figyelmet, ha a zajkeltésnél többet akarnak elérni.

Az idő kinek dolgozik?

Alapvető kérdés, hogy meddig lehet fenntartani a figyelmet a téma iránt. A pesti autósok rutinos dugókerülgetők. Míg hétfőn komoly problémákat okozott a város közlekedésében a demonstráció, mára mindenki hozzászokott a dugóhoz és elkerüli a környéket.

Minden csoda három napig tart,

új kommunikációs elemek híján nehéz lesz fenntartani a figyelmet.

Főleg, ha nem tudják a demonstrálók a széles közvélemény számára is érthetően elmagyarázni, mit jelent 2016 januárjában a taxisrendelet, a taxitársaságok, a főváros és az Uber szorításában taxisként fuvarozni Budapesten.

A szakmai szervek nem szólalnak meg

A fuvarozó társaságok egyelőre kínosan hallgatnak, néhány üres támogatói ígéret és elhatárolódás pedig nem fogja megoldani a helyzetet. Ha a taxisok valóban elmennek a végsőkig, akkor a forgalomkorlátozásnál még erőszakosabb és dühödtebb lépésre szánhatják el magukat. Mielőtt a pesti belvárosban lángoló autók képét vízionálnánk, bízzunk abban, hogy a taxisok élni tudnak a figyelemmel és meg tudják értetni elkeseredettségüket, helyzetüket a közvéleménnyel.