Az európai és az amerikai növekedéssel nincsen különösebb probléma, ugyanakkor Ázsiában és Dél-Amerikában – a fejlődő gazdaságok esetében – már lassuló tendenciák figyelhetők meg - mondta Samu János, a Concorde elemzési üzletágának vezetője egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.
Szerinte az eurózóna helyzete kulcskérdés lesz: az övezet az elmúlt évben kilábalt a recesszióból, és idén tovább gyorsulhat a GDP növekedése. A lakossági és a vállalati hitelek is szépen bővültek, így
az európai növekedés viszonylag jó lehet”.
A kínai gazdaság jelentősen lassult az elmúlt években – több mint 10 százalékról 6-7 százalékra csökkent a bővülés üteme.
A szakértő szerint Kína hosszú távú gazdasági fejlődését inkább az 1-2 százalékos ütem szolgálná, mert a növekedés finanszírozása a válság óta jelentősen megugrott – a teljes finanszírozás/GDP mutató 1,5-ről 3-4-re emelkedett. Összehasonlításképpen Magyarország esetében ugyanez a mutató 1 és 1,5 között mozog.
Magyarországon 2 százalékos gazdasági növekedést várnak 2016-ban
a Concorde-nál, amit jövőre – az uniós beruházások csökkenő hatásának kiesésével – már 2,5 százalék körüli érték követhet.
Az idei költségvetésben 300-400 milliárd forintnyi mozgástér van, ennyivel tudnak sáfárkodni a döntéshozók. Ezt adósságcsökkentésre és/vagy új programok finanszírozására lehet fordítani: a szakértő szerint az uniós források miatti lassuló hatást kompenzálhatja például az új csok bevezetése – e nélkül akár 1,8 százalékra eshet a bővülés üteme.
A csokot akár több százezren is felvehetik Samu János szerint. Ha felmegy az új lakások építése 35 ezerre, az 1,5-2 százalékos hatással lehet a GDP-re, míg
a csok így összességében 0,1-0,3 százalékkal emelheti meg a magyar GDP-t.
Az államadósság 76 százalékra csökkent, de idén tovább mérséklődhet: függőben van 550 milliárd forintnyi uniós támogatás, valamint sok függ az euró-dollár árfolyamtól is – ha minden jól alakul, 73-74 százalékra csökkenhet az államadósság.
A dollár a fontosabb devizákkal szemben szinte kivétel nélkül erősödött – a forint még a jobban teljesítő devizák között volt. Szerinte a forintárfolyam kifejezetten alulértékeltnek tűnik minden tekintetben. Az elemző az idei évben erősebb forintra számít, és szerinte
2016 végére az euróval szemben 305 forintra erősödhet az árfolyam.
Móró Tamás vezető stratéga is azt emelte ki a forinttal kapcsolatban, hogy az tavaly az erősebb devizákhoz tartozott. A forint rendkívül stabil nemzetközi összehasonlításban, egyáltalán nem mondható volatilisnek – azaz nagyon kis sávban mozog a többi devizához képest.
Szerinte a részvénypiacon jelentős emelkedésre nem kell számítani. „A hazai részvénypiacon már beárazták a jó híreket, így jelentős emelkedésre nem számítunk”, míg nemzetközi szinten, főleg a fejlődő piacokon a nyersanyagárak, valamint az erős dollár miatt vállalati csődökről kaphatunk majd híreket.
Az alacsony olajárak miatt összesen
körülbelül 450 milliárd dollárt buknak évente az olajexportáló arab országok,
közölte Samu János. Szerinte az olajpiacon zajló forradalom részeként az exportőr országok külkereskedelmi és fizetési mérlegéből hiányzik ez a 450 milliárd dolláros összeg, amelyet korábban megtakarításokra fordítottak.
Ezt az összeget úgy is fel lehet fogni, mintha egyfajta adó lenne, ami ha kiesik, más piaci szereplőket hoz helyzetbe – azaz több forrás marad a fogyasztásra. Ennek a szakértő szerint összességében pozitív hatásai lesznek a világgazdaságra nézve – az olajexportáló országokra már kevésbé.
Csapdába kerültek a világ olajkitermelői,
hiszen mindenki szabadulna a már kitermelt olajtól, viszont az elemző szerint ezzel viszont maguk alatt vágják a fát, mert így csak tovább szorítják az árakat lefelé.
Annak, hogy 110 dollárról 50-re esett a hordónkénti nyersolaj ára, az Egyesült Államok növekedésére fél százalékos hatása lehet – ennyivel lehet nagyobb a GDP-növekedés. Az Európai Unióban ugyanez a hatás akár az 1 százalékot is meghaladhatja.