Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egyetlen magyar név sem szerepel a Világgazdasági Fórum január 20–23. között megtartott szokásos éves davosi találkozójának vendéglistáján. Az Origo kérdésére a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatósága megerősítette, hogy Áder János idén nem megy el Davosba. Hogy miért, azt nem közölték, csak annyit írtak, hogy
a részvétel idén sem szerepelt a köztársasági elnök úr tervezett programjai között”.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium sem képviselteti magát Davosban, a tárca indoklása majdnem szóról szóra megegyezik azzal, amit 2015-ben válaszoltak: „A tárca képviselői az Európai Unió különböző fórumain, továbbá nemzetközi szinten számtalan kétoldalú tárgyalás során képviselik Magyarország érdekeit a legfontosabb ügyekben. A davosi Világgazdasági Fórumon – amelyet informálisan többen G20 csúcsnak neveznek –
rendszerint a világ vezető gazdaságainak képviselői vannak jelen.
Ezen túl részt vesznek még a világ legnagyobb cégei is, tetemes éves tagdíj fejében. Az évi, rendszeres fórumból nőttek ki az utóbbi években az olyan regionális kezdeményezések, mint például a szintén évente megrendezésre kerülő kelet-közép-európai regionális gazdasági fórum, melynek Magyarország rendszeres meghívottja.”
Kérdésünkre a Magyar Nemzeti Banktól csak annyit válaszoltak, hogy nem vesznek részt a fórumon. Indoklást, nem írtak (ahogy 2015-ben sem).
A külügy szerint a fórumon a világ vezető gazdaságainak vezetői vannak jelen – a résztvevők listáját elnézve ez azért enyhe túlzásnak tűnik. Ott lesz például az afgán elnök, Kolumbia elnöke, a libanoni minisztertanács elnöke és Srí Lanka miniszterelnöke is.
Igaz, a régióból Szlovákia és Románia sem képviselteti magát, Csehországból csak cégvezetők mennek, Lengyelországból viszont Witold Waszczykowski külügyminiszter.
Magyarország évek óta nem vesz részt a davosi találkozón, utoljára Gyurcsány Ferenc ment el még 2008-ban. 2009-ben a Kormányszóvivői Iroda azt közölte, hogy „a budapesti Nabucco-csúcs és a gazdasági világválság magyarországi hatásaival foglakozó rendkívüli parlamenti ülésnap nem teszi lehetővé, hogy a miniszterelnök is részt vegyen az idei Világgazdasági Fórumon”. 2009 elején még Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, de már csak néhány hónapig, Bajnai Gordon áprilisban váltotta.
Nem lesz ott Davosban Angela Merkel német kancellár. A híresztelések szerint a kancellár a belpolitikai helyzet (egész pontosan az újévi tömeges nemi erőszak) miatt mondta le a részvételt, bár a német kormány ezt tagadta, a szóvivő szerint Merkel idén egyáltalán nem tervezett részt venni.
Merkel helyett ott lesz viszont Joachim Gauck államelnök, és rajta kívül még sokan mások, például:
Matolcsy György nem megy el Davosba, pedig sok más ország jegybankjának elnökével találkozhatna. Mennek ugyanis mások mellett a kanadai, a brit, a francia, az indiai, a japán, a mexikói, az orosz és a svájci központi bankok vezetői.
Az illusztris társaságból valószínűleg nem kicsit fog kilógni a dél-koreai kétlábú robot, HUBO, írja a Bloomberg.
HUBO még csak látványosság lesz Davosban, de úgy tűnik, a rendezvény szervezői tisztában vannak azzal: nem árt, ha elkezdik szoktatni a világ vezetőit a robotok és a mesterséges intelligenciák látványához.
A 2016-os találkozó központi témája a negyedik ipari forradalom, a hivatalos közlemény szerint a téma egész pontosan:
Úrrá lenni a negyedik ipari forradalmon”.
A korábbi ipari forradalmak az energiatermelés új formái, a tömegtermelés és az információfeldolgozás új formáinak megjelenésével vitték előre az emberi fejlődést, áll a rendezvény beharangozójában.
A negyedik ipari forradalom az internet (vezetékes és mobil) elterjedésével, a kisebb, olcsóbb és több területen használható érzékelők megjelenésével, illetve a mesterséges intelligenciák és a tanulásra képes gépek megjelenésével vette kezdetét.
„A világ sok kihívással néz szembe napjainkban, és úgy vélem, ezek közül annak lesz a legnagyobb hatása, hogyan tudjuk formálni a negyedik ipari forradalmat” – mondta Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója és elnöke.
„A kihívások épp olyan rémisztőek, mint amilyen kecsegtetőek a lehetőségek.
Átfogó ismeretekkel kell rendelkeznünk arról, hogy a technológia hogyan változtatja meg a mi életünket és az eljövendő generációk életét,
hogyan változtatja meg a gazdasági, társadalmi, természeti és kulturális környezetünket. E megértés nélkül képtelenek leszünk közös céljaink és értékeink szerint befolyásolni a saját jövőnket” – mondta Klaus Schwab.
Elveszik a robotok a munkánkat
A hatalmas biztonsági intézkedések mellett zajló davosi Világgazdasági Fórum két nappal ezelőtt publikált tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása 5 millió munkahelyet szüntet meg a következő öt évben a világ 15 vezető országában. A munkaerő kétharmada adminisztratív területen válik feleslegessé, a folyamat fő vesztesei pedig a nők lesznek.A találkozó előadásain és beszélgetésein többek között az alábbi kérdéseket fogják feltenni a negyedik ipari forradalommal kapcsolatban:
Egyre szélesebb a szakadék szegények és gazdagok között
A világ ma olyan mértékű egyenlőtlenségtől szenved, amelyre több mint egy évszázada nem volt példa. Az Oxfam friss, rendre a davosi Világgazdasági Fórum elé ütemezett jelentése azt hangsúlyozza, hogy az egyenlőtlenség ellen vívott háború kezd kicsúszni a kezeink közül. A szervezet számításai szerint a leggazdagabb 62 magánszemélynek együtt annyi vagyona van, mint a világ szegényebb felét kitevő több mint 3,6 milliárd embernek. A változás drámai ütemét mutatja, hogy 2010-ben ehhez még 388 szupergazdag kellett.Nem csak a közép-európai államok nem érdeklődnek a davosi találkozó és a 2016-os tematika iránt. Stephen Kelly, a legnagyobb brit üzleti-informatikai cég, a Sage vezetője a Business Insidernek azt mondta,
Davos lényegében öreg pasikkal van tele nagy cégektől”.
Kelly szerint Davosszal az a legnagyobb probléma, hogy a kis- és középvállalkozások szinte egyáltalán nem képviseltetik magukat, pedig a fejlett országokban azok jelentik a gazdaság húzóerejét, a problémáik pedig egészen mások, mint a nagy cégekéi. A nők részaránya is túl alacsony a vendégek között: csak 17 százalék, holott a vállalatok tulajdonosainak 20 százaléka nő.
A davosi találkozónak sokkal nyitottabbnak kellene lennie, véli Kelly. A Világgazdasági Fórum tagdíját le kellene csökkenteni (jelenleg 38 ezer euró, vagyis 12 millió forint körül van), hogy a kisebb vállalkozások is részt tudjanak venni. Magát
a találkozót pedig jobban meg kell nyitni a nagyközönség felé,
például a közösségi médiumokon keresztül és élő közvetítésekkel.
A találkozót 1971 óta minden évben megtartják, Klaus Schwab ekkor hozta létre a Világgazdasági Fórum elődjét, és szervezte meg az első találkozót Davosban. Eleinte kimondottan gazdasági találkozó volt, mai formáját és nevét 1987-ben nyerte el. A Világgazdasági Fórum nem függ egyetlen államtól sem, alapítványi formában működik, körülbelül ezer vállalkozás a tagja, ezek pénzelik.
