Az elmúlt években igen jól teljesítő, divatos részvények olyan extrém magas értékelésekkel bírnak, amire 1980 óta nem volt példa az USA-ban, kivéve a technológiai buborékot – mondja a JP Morgan elemzője, Dubravko Lakos-Bujas. Ez a prémium az olyan részvényekkel szemben tűnik föl igazán, melyekkel a piacon a vállalat valós értékei alatt kereskednek.
A fentiekre két befektetői stratégia épült ki, és mindkettő indokolható. Az egyik lényege, hogy a befektető
igyekszik meglovagolni a felfelé tartó piaci hullámot,
míg a másik az olcsó papírok között szemezgetést jelenti, arra alapozva, hogy a részvény alulértékelt, vagyis később magasabb hozammal kecsegtet majd – írja a MarketWatch.
Mindazonáltal a JP Morgan elemzője arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi kereskedési mintázatok és volatilitás mellett a lendületben lévő papírok is gyorsan alulteljesítővé válhatnak, noha a vállalatok eredményei egyébként jók. Ehhez kapcsolódva a bank összeállított egy listát azon lendületben lévő vállalatokról, melyeket szerintük a befektetőknek érdemes elkerülniük a jelenlegi igen magas árakon. Íme a legismertebbek:
A részvény 17 százalékos hozamot értek el a részvényen a befektetők az elmúlt 12 hónapban, szemben az S&P 500 mínusz 4 százalékával – derül ki a FactSet adataiból. A General Electric (GE) papírjaival azonban 18,8-szoros értékeltségen kereskednek a 2016-os egy részvényre eső nyereség (EPS) elemzői konszenzusához képest, miközben az S&P 500 15,4-szeres a felár a súlyozott és aggregált 2016-os EPS-hez viszonyítva. A GE részvénye emellett 3,26 százalékos osztalékhozammal bír.
Az elmúlt 12 hónapban a papír 34 százalékos hozamot termelt a részvényeseknek. Az Amazont a befektetők nem a hagyományos számok (például az ár és a nyereség viszonya) alapján értékelik, mivel a vállalat elsődleges fókuszában a befektetések és az eladások, illetve a piaci érték kapcsolata van. Éppen ezért az olyan szempontok fontosak, mint hogy az Amazon az emelkedő szállítási költségek miatt a befektetők számára kiábrándító negyedik negyedéves eredményt tett közzé. Mindeközben a bejelentettek egy 5 milliárd dolláros részvény-visszavásárlási programot, és a hírek szerint a világ egyik legnagyobb online kereskedője több száz (fizikai) üzlet nyitását tervezi.
A Disney részvénye az elmúlt 12 hónapban 11 százalékos veszteséget hozott a részvényeseknek, és a 2016-os EPS-konszenzushoz képest 15,7-szeres értékeltség mellett kereskednek a papírjával. Ezzel együtt az új Star Wars epizód kirobbanó sikere hozzásegítette a vállalatot egy rekord EPS összehozásához a január 2-án véget érő első pénzügyi negyedévben, miközben a bevétel 14 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest.
A gyorsétterem-lánc részvénye 28 százalékos hozamot ért el az elmúlt 12 hónapban, és 21,9-szeres áron kereskednek vele a 2016-os EPS-konszenzushoz képest. Jól látszik, hogy a lassú növekedés évei után a befektetők megváltoztatták a véleményüket a vállalattal kapcsolatban. A McDonald’s éves eladásai a 13 hónapnál régebben nyitva tartó amerikai éttermekben 5,7 százalékkal bővültek a negyedik negyedévben, és a cég komoly lendületben van, köszönhetően az egész napos reggeli sikerének. A részvény emellett 3,02 százalékos osztalékhozammal bír.
Az elmúlt 12 hónapos 23 százalékos hozam mellett a kávézólánc részvényeivel 29,5-szörös áron kereskednek a 2016-os EPS-konszenzushoz képest. A Starbucks teljesítménye kissé ambivalens lehet, mivel az összehasonlításhoz megfelelő ideje nyitva tartó boltokban az eladások 8 százalékkal bővültek a december 27-én véget ért első pénzügyi negyedévben, azonban a kilátások nem túl jók. A befektetőket kiábrándító számokat jelzett előre ugyanis a vállalat, amikor közölte, az egy részvényre jutó megtisztított nyereség 38-39 cent lehet a második negyedévben, noha a Thomson Reuters elemzői konszenzusa 40 cent volt.