Végre egy negatív rekord a cégvilágban

A gépipar

2015-ben közel felére csökkent a felszámolások száma a 2014-es évhez képest, aminek következtében jelentősen mérséklődött a bedőlési arány. A kiemelkedően kockázatos iparágak listáján az építőipart megelőzte a szálláshely-szolgáltatás, és – ami igazán meglepő – az élelmiszergyártás.

2015-ben végre csökkenésnek indult a kényszertörlések száma, ugyanis a tavalyi évben

27 százalékkal kevesebb eljárást regisztráltak,

mint egy évvel korábban. A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési-eljárások száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, egészen a tavalyi évig. Kényszertörlést például abban az esetben indítanak, ha

• egy cég nem található a székhelyén,
• nem érhető el,
• nem adott le beszámolót, vagy
• nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit.

2014-ben még több mint 42 ezer, azonban 2015-ben alig több mint

31 ezer ilyen eljárást kezdeményeztek.

Tavaly az év elejét és végét összehasonlítva hónapról hónapra kevesebb kényszertörléssel találkozott a szektor. A szeptember kivétel, de csak mert megugrott a nyáron felhalmozódott ügyek száma.

Fizetésképtelenség

A cégek számához viszonyítva arányaiban

a legtöbb kényszertörlés a nagykereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatás területén

és az adminisztratív tevékenységgel foglalkozó iparágban történt. Ezeken a területeken a bedőlési arány (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) is magas, azaz fizetésképtelenség által igen erősen sújtott iparágaknak számítanak.

Menő megyék

Megyei szinten a cégek számához viszonyítva Budapesten, Pest megyében és Komárom-Esztergom megyében indult a legtöbb kényszertörlési-eljárás. Ezeken a területeken a kényszertörlések cégszámhoz viszonyított aránya a 6 százalékot is meghaladta.

Zala, Tolna, Vas és Bács-Kiskun megyét érintette a legkevésbé a kényszertörlés,

mivel ezekben a megyékben az eljárások cégszámhoz viszonyított aránya 2 százalék alatt maradt.

Már érdemes a válság előtti időszakhoz viszonyítani

2014-ről 2015-re hatalmasat csökkent a felszámolások száma is. Míg 2014-ben valamivel több mint 17 500 ilyen eljárás indult, addig

2015-ben csak alig 10 ezer, azaz 44 százalékkal kevesebb cég szűnt meg

ily módon. Érdekesség, hogy ilyen alacsony még 2008-ban sem volt a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon.

2012 volt a legnehezebb év:

ebben az esztendőben az előző évihez képest több mint dupla annyi, közel 23 ezer felszámolási eljárás indult.

A végelszámolások száma is csökkent tavaly, bár csak minimális mértékben. 2015-ben és 2014-ben is

valamivel kevesebb mint 8 ezer végelszámolás történt,

ami a felszámolásokhoz hasonlóan alacsonyabb a 2008-as válság előtti szintnél is. Végelszámolások tekintetében is a 2012-es év volt a csúcs, amikor jóval több ilyen eljárásra került sor, mint felszámolásra. Abban az évben közel 3 és félszer több végelszámolás indult, mint 2015-ben.

A bedőlés sem fenyeget

A Bisnode Bedőlési Index tisztán a hitelezők felé történő tartozások miatti fizetésképtelenséget jelzi. 2015-ben a rekord alacsony felszámolási szám miatt

a bedőlési arány is jelentősen mérséklődött.

2014-ben 3,24 százalékos Bisnode Bedőlési Indexszel kellett számolnunk, azaz a cégek több mint 3 százaléka vált egy éven belül fizetésképtelenné. 2015-ben ez a szám 1,85 százalékra csökkent, ami

jelentős javulás a fizetésképtelenségben.

A Bisnode csoport negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág 2015-ben

Zárójelben találja a 2014-es listaértéket.

1. (1) Humán-egészségügyi és szociális ellátás – 0,31 százalék
2. (2) Oktatás – 0,64 százalék
3. (5) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység – 0,84 százalék
4. (6) Ipari gép és berendezés, eszköz javítása – 0,89 százalék
5. (7) Információ, kommunikáció – 0,99 százalék
6. (13) Gépipar – 1,08 százalék
7. (4) Számítógépgyártás, elektronikai és optikai termékgyártás – 1,10 százalék
8. (4) Vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás – 1,12 százalék
9. (9) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat – 1,25 százalék
10. (11) Művészet, szórakoztatás, szabadidős tevékenység – 1,35 százalék

A gépipar is sokat javított a stabilitásán Forrás: [origo]

Stabil, ha sokat fizetünk érte

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján az első két helyen hosszabb ideje a privát egészségügyi ellátás és a privát oktatás áll.

A gépipar és a vegyipar 2014-ben még kockázatos szektornak számított,

2015-ben azonban bekerültek a 10 legkisebb kockázatú iparág listájára.

A számítógép-, elektronikai és optikai termékgyártás nem tudott lépést tartani

a többi toplistás ágazattal, mivel a bedőlés aránya itt kisebb mértékben csökkent a többi területhez képest.

A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág 2015-ben

Zárójelben a 2014-es listahely.

1. (1) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás – 3,35 százalék
2. (7) Élelmiszer, ital, doánytermék gyártása – 3,00 százalék
3. (2) Építőipar – 2,96 százalék
4. (5) Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) – 2,27 százalék
5. (21) Kommunális tevékenység (villamos energia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) – 2,71 százalék
6. (4) Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru – 2,67 százalék
7. (3) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység – 2,50 százalék
8. (8) Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása – 2,48 százalék
9. (6) Szállítás, raktározás – 2,43 százalék
10. (12) Gumitermék gyártása – 2,31 százalék

Az építőipar évekig a legkockázatosabb szektornak számított, 2015-ben azonban már két iparág is megelőzte.

A szálláshely-szolgáltatás egy ideje vezeti a legkockázatosabb iparágak listáját,

az élelmiszergyártás azonban csak most került a lista 2. helyére, megelőzve az építőipart. Az élelmiszergyártás 2014-ben még a 7. helyen szerepelt, és innen ugrott a 2. helyre. A kommunális szektorban

nagy átalakulások történtek 2015-ben,

ezért nem meglepő, hogy felkerült az iparág a lista 5. helyére, pedig korábban még alacsony kockázatúnak számított.

Cégbiztos megyéink

Megyei szinten Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dőlnek be a legnagyobb arányban (3,49 százalék és 3,02 százalékban) a vállalkozások, míg

Komárom-Esztergom és Vas megye cégei vannak a legnagyobb biztonságban

1,23 százalékos, illetve 1,39 százalékos bedőlési aránnyal. Az előző évhez képest minden megyében csökkent a BBI (Bisnode Bedőlési Index), melynek eredményeként a legtöbb közigazgatási egység bedőlési aránya 1,5 és 2 százalék közé mérséklődött.