A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt írta, hogy az egyes fizetésre használható virtuális eszközök (így különösen a bitcoin) sokkal kockázatosabbak, mint a felhasználók által már jól ismert elektronikus fizetési megoldások, például a bankkártya vagy az elektronikus pénz.
A jegybank szerint az olyan virtuális fizetőeszközöknek, mint a bitcoin, nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok, amelyek például visszaélés, lopás esetén védenék a felhasználók érdekeit.
Mindemellett a felhasználási értékük is gyorsan változhat, amely tovább növeli kockázatosságukat, közölte a jegybank. Az MNB ezért azt javasolja, hogy
a felhasználók legyenek rendkívül körültekintőek,
fokozott óvatossággal járjanak el, mielőtt ilyen eszközöket, például bitcoint használnak.
A bitcoin digitális pénz, a felhasználók között gyakorlatilag díjtalan, azonnali pénzmozgást garantál. A Számvitel Adó Könyvvizsgálat című szakfolyóiratban idén januárban megjelent egyik tanulmány ismertetése szerint
a bitcoin olyan anonim fizetést biztosító virtuális eszköz,
amelyet egy IT támogatású hálózaton keresztül használhatnak fel fizetésre annak tulajdonosai. A bitcoin eszközöket maga a bitcoin-hálózat (számítástechnikai támogatással működő fizetési rendszer) hozza létre egy véletlenszerű folyamattal úgy, hogy az új eszközöket elosztja azok között a számítógépek között, amelyek támogatják és üzemeltetik a hálózatot.
Az ilyen módon létrehozható eszközök számát egy matematikai rendszer korlátozza.
A bitcoin keletkezését, árfolyamának alakulását tehát semmilyen központi szervezet nem irányítja,
és nem ellenőrzi, az a kereslet-kínálat eredményeként alakul ki abban a rendszerben, amely a keletkezését is lehetővé teszi, áll a szaklapban.
A bitcoinhoz jelenleg három módon lehet hozzájutni. Pénzért vásárolható (napi ára, illetve árfolyama van, amely napon belül is folyamatosan mozog), illetve bármilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe elfogadható ellenértékként, de
elfogadásáról nem jogszabályi előírások rendelkeznek,
az elfogadásról a termék vagy szolgáltatás nyújtója dönt. A bitcoin szerzés harmadik módja az úgynevezett „bányászat”, amikor a bitcoin-hálózathoz kapcsolódó speciális számítógépek bonyolult matematikai számítási műveleteket végeznek, és a rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.
A bitcoinnak, mint fizetésre használt virtuális pénznek sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nincs jogi szabályozása. A bitcoin nem tekinthető hagyományos értelemben fizetőeszköznek, mert fedezetét nem egy nemesfém vagy egy kormány, hanem a piac és a hálózat biztosítja.
A bitcoinnak attól van értéke, hogy a piaci szereplők közül egyesek elfogadják fizetőeszközként.
Egy bitcoin 2016 február 10-én 105 685 forintot, 378 amerikai dollárt ért.