A központi bankok mellett az ideges befektetők is szerették az aranyat a tavalyi negyedik negyedévben, amit jól mutat, hogy éves alapon 15 százalékkal 169,3 tonnára tornászták fel a keresletet, miközben a nettó tőkekiáramlás is lelassult a tőzsdén kereskedett aranyalapokból – írja a CNBC.
A teljes kereslet a jelentés szerint lényegében lapos volt 4212 tonnával, miután a gyenge első félévet egy második féléves felpattanás követett az alacsony árak, illetve a fokozódó globális konfliktusok eredményeképpen.
Külön kiemeli a jelentés
a központi bankok szerepét,
melyek tavaly 588 tonna aranyat vásároltak a 2014-es 584 tonna után. Ezt a növekedést a dokumentum annak tudja be, hogy a jegybankok eszközeik jelentősebb diverzifikálására törekedtek, ahogy az olajár beszakadt és a globális gazdasági bizalom is erősen gyengült.
Igazán nagy vásárlónak az orosz jegybank tekinthető, amely az év során nagyjából 200 tonnát vett – ebből hozzávetőleg 141-et a második félévben. Oroszország egyébként 2014-ben is a legnagyobb vásárlónak számított.
A jegybankok egész éves vásárlása jelentősen meghaladta a World Gold Council által
eredetileg várt 400-500 tonnát,
de kényelmesen eltalálta az újraértékelt prognózis felső végének számító 500-600 tonnás szintet – írja a jelentés.
Ez pedig azt jelenti, hogy a 2010-ben beállt döntő változás – a jegybankok nettó eladókból nettó vásárlók lettek – továbbra is erősen kitart.
Ezzel szemben
a fogyasztói kereslet 2 százalékkal 3427 tonnára csökkent.
Történt ez annak ellenére, hogy Kínában fokozódott az étvágy, ahogy a gazdaság lassult és a fizetőeszköz gyengült. Ráadásul a hagyományosan is hatalmas aranyfogyasztónak számító Indiában is gyorsan elkapkodták az olcsó aranyat az év második felében, ahogy a Díváli (a fények ünnepe) közeledett.
A fogyasztók különösen érdeklődtek az aranyrudak és az érmék iránt – hangsúlyozta Roland Wang, a World Gold Council ügyvezető igazgatója. Hozzátette, várakozásai szerint
2016-ban is egészséges lesz a kereslet,
ahogy a gyengülő jüan felpörgeti a „vagyonvédelmi vásárlásokat”, vagyis a tőke biztonságos menedékekbe való átcsoportosítását.
A jegybankkal ellentétben azonban az orosz fogyasztók aranyéhsége igencsak esett. Egészen 14 éves mélypontra (41,1 tonnára) szakadt a kereslet, ami éves összevetésben 39 százalékos csökkenést jelent. Ennek oka a jelentés szerint a rubel szabadesésének beindulása, és az olajár kitartó esése volt.
A tőzsdén kereskedett alapokból (ETF) tavaly 133,4 tonnára zsugorodott a nettó kiáramlás, szemben a 2014-es 185,1 tonnával.