Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A nagy multinacionális cégeknek (például a Google-nak és a Facebooknak) az Európai Bizottság jogszabálytervezete szerint nyilvánosságra kellene hozniuk, mekkora bevételt szereznek, és mennyit adóznak az egyes országokban. A multikat azért lenne fontos rákényszeríteni, hogy országonként nyilvánosságra hozzák a számaikat, mert akkor nehezebben tudnának titkos adóalkukat kötni a tagállami kormányokkal.
A tervezet április 12-ére készülhet el, tudta meg a Guardian hírportál uniós forrástól. Az új adózási jogszabályokat az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, méghozzá egyhangúlag. Viszont a tervezetet ismerő forrás szerint az új szabály bevezetése megoldható az egyik adózási direktíva módosításával.
A módosítás elfogadásához elég a minősített többség, vagyis csak 16 tagállamnak kell rábólintania a 28-ból.
Azt egyelőre nem tudni, mekkora árbevétel fölötti cégeknek kell majd nyilvánosságra hozniuk a számaikat, a Guardian forrása szerint a jogszabály „a nagy multinacionális cégeket célozza majd, mindegyiket, nem csak az európaiakat”.
A nagy online multik sok olyan országban egyáltalán nem fizetnek társasági adót, ahol tevékenységet végeznek, mert nincs helyi leányvállalatuk. Vannak olyan országok, ahol elenyésző társasági adót fizetnek, mert
a legtöbb bevételüket nem ott könyvelik el, ahonnan származik, hanem Írországban, Luxemburgban vagy más adóparadicsomokban.
Jó példa erre Magyarország és a Google. A Google-nak van magyar leánya, a Google Számítástechnikai Szolgáltató Kft. A cégadatbázis szerint ennek egyetlen tevékenységi köre az egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás. Az elmúlt években a Google Kft. 1,2–2 milliárd forint közti nettó árbevételt és néhány tízmilliós egyéb bevételt vallott be. A cég évente 20-50 millió forint adót fizet.
A Google Kft.-nek belföldi értékesítésből nincs bevétele, csak exportból. Szerettük volna megtudni, pontosan mivel foglalkoznak, és mi történt 2011 és 2013 között, amikor drasztikusan esett a cég bevétele. A Google-tól csak annyit válaszoltak, hogy nem közölhetnek részletes információkat az egyes országokból származó bevételeikről. De hangsúlyozták, hogy a cég minden országban betartja az adózási jogszabályokat.
A Google bevételeinek legnagyobb része reklámok közzétételéből származik,
de a legtöbb országban ezt nem a helyi leány bonyolítja le (Magyarországon sem), vagyis nem a helyi leánynak lesz belőle bevétele, és nem a helyi leánynak kell a bevételből adóznia.
Ez természetesen nem törvénytelen, legfeljebb erkölcsileg megkérdőjelezhető: semmi sem tiltja, hogy egy magyar vállalkozás az ír Google-tól rendeljen reklámelhelyezést, az ír Google pedig magyar cégtől béreljen reklámhelyet magyar honlapon. Az internet nem ismer határokat.
Egyébként az a magyar cég, amelyiknek a honlapján a Google helyet bérel,
Magyarországon adózik abból a pénzből, amit a Google-tól kap.
A magyar államnak ezért van bevétele az egész tranzakcióból, bár kétségkívül korántsem annyi, mintha a Google is Magyarországon adózna a hirdetési bevételei után.
Hogyan reklámoz a Google?
A Google az AdWords-AdSense rendszerén keresztül tesz közzé reklámokat. Ha valaki a Google-on keresztül akar hirdetni, akkor az AdWords szolgáltatás keretében megbízza, hogy helyezze el a hirdetését bizonyos felületeken, ezért a Google-nak pénzt fizet.A Google az AdSense keretében honlaptulajdonosoktól felületet bérel, ahol a hirdetéseket közzéteszi. A tulajdonosoknak ezért pénzt fizet. Mivel a Google a használt felületeket kibérelte, ő számít a hirdetések közzétevőjének.
Mivel jelenleg a nagy multik és a tagállamok kormányai sem kötelesek nyilvánosságra hozni, hol mennyit adóznak a cégek, előfordul, hogy egyes kormányok különmegállapodásokat kötnek bizonyos cégekkel.
Legutóbb a brit kormány egyezett meg a Google-lal arról, hogy a cég 130 millió fontot (5,2 milliárd forintot) fizet az elmúlt 10 évben elkerült adók fejében. Az Independent hírportál becslése szerint
a Google-nak több mint 800 millió font adót kellett volna befizetnie London kasszájába
az Egyesült Királyságból származó bevételei után.
A brit kormány hatalmas sikerként ünnepelte a megállapodást, az ellenzék elégedetlen volt vele, az Európai Bizottság adóügyi biztosa azt nyilatkozta, lehet, hogy vizsgálódni fognak.
Az Egyesült Királyságban az verte ki a biztosítékot, amikor kiderült, hogy a Google Olaszországgal sokkal kedvezőbb megállapodást kötött. A Google 227 millió euró (172 millió font) elmaradt adót fizet Rómának. Vagyis jóval többet, mint Londonnak, rövidebb idősáv alapján (nem 10 év után, hanem a 2009–2013 közti időszakra), ráadásul mindezt úgy, hogy Olaszország sokkal kisebb piac a Google-nak, mint az Egyesült Királyság.
2014-ben nagy felháborodást keltett az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma által összeállított, Luxleaks néven elhíresült dokumentumcsomag, amiből kiderült, hogy Luxemburg milyen adózási trükkökkel csábított magához multikat.
A legegyszerűbb ezek közül az volt, hogy
a kormány nem nyilvános adómegállapítási szerződéseket kötött egyes vállalatokkal.
A jelentés szerint 2002 és 2010 között közel 340 multinacionális vállalat kötött titkos adóügyi megállapodást Luxemburggal adóminimalizálás céljából, köztük
olyan óriáscégek is, mint a Pepsi, az AIG, a Deutsche Bank, az Apple, az Amazon vagy az IKEA.
Ha egy tagország valamilyen megállapodás keretében alacsonyabb kulccsal adóztat egy céget, mint a többit, az
az uniós jogszabályok szerint tiltott állami támogatásnak számít.
Az Európai Bizottság 2015 októberében tiltott állami támogatásnak minősítette a Starbucks és Hollandia, illetve a Fiat Chrysler és Luxemburg megállapodását.
Margrethe Vestager, az unió versenyjogi biztosa mindkét céget 30 millió eurónyi adó utólagos befizetésére kötelezte. 2016 januárjában pedig 35 multit kötelezett összesen 700 millió euró befizetésére Belgiumban.
A bizottság jelenleg is vizsgálja az Apple írországi és az Amazon luxemburgi adózását.
Az a természetes verseny része, hogy a tagállamokban különbözik a társasági adó kulcsa. Az országok például ezzel próbálhatnak a saját területükre csábítani cégeket. Viszont az adónak az adott országban működő minden cégre egyformának kell lennie. Ha a kormányok titkos különmegállapodásokat köthetnek egyik vagy másik vállalattal, azzal
más cégeket és más tagállamokat hoznak hátrányos helyzetbe.
Ha Brüsszel rákényszeríti a nagy multikat a lapjaik felfedésére, az még nem fogja megakadályozni az online cégeket a bevételeik átirányításában. Például a Google-t abban, hogy a Magyarországról származó reklámbevételei után Írországban adózzon.
De legalább mindenki tudni fogja, mennyi adót fizetnek ezek a cégek azokban az országokban, ahol adóznak az átirányított bevételeikből. Tisztább lesz a verseny, az Európai Bizottság pedig könnyebben tud majd eljárni a versenyjogi és az adózási szabályok megsértése miatt.
