Oikos, üvöltik egy reklámban, amiben az Olymposon ücsörgő Zeusz és múzsája a görög joghurt nevéről vitatkoztak. Ha már valami vita tárgya az sok jót nem szülhet.
A joghurt másik online reklámjában a görög isten, az ég és villámok ura, kissé agresszíven scrabble-t vagyis szókirakót játszik játékostársával. A nőt tudatlansága miatt Zeusz kecskévé és mosógéppé változtatja. A nő ezek után, hogy megjárta a mekegés és a gépiesítés útját is, beletörődik abba, hogy az oikos szó mégis létezik.
És valóban, oikos annyit tesz görögül, otthon, ház, háztartás, fehér ház.
Decemberben a Danone által Magyarországon hat éve kifejlesztett görög krémjoghurtot átkeresztelték Oikosra. A névváltásnak oka egyrészt az volt, hogy olyan márkanevet találjanak, ami
egyértelműen megkülönbözteti a terméket a kategória más szereplőitől,
másrészt Oikos a Danone görög joghurt globális márkaneve is, ehhez csatlakozott most a magyar márka – közölte az Origóval a Danone.
Nehéz lenne tagadni, hogy a névváltás veszélyekkel is jár. Egyrészt a vásárló az új név láttán elbizonytalanodhat, ha egyáltalán észreveszi a márkát a polcon. Másrészt pedig a cégben dolgozó alkalmazottak is elkezdenek ilyenkor arról suttogni, mi állhat a névváltás hátterében. Megszűnik esetleg a termék vagy a cég? – mondta Papp-Váry Árpád a Budapesti Metropolitan Egyetem Marketing Intézetének vezetője. Ezért különösen
fontos, hogy minden ilyen névváltásról a dolgozók tudjanak először, ne a sajtóból vagy a reklámokból értesüljenek."
Arról, hogy a Danone krémjoghurtok, hogy fogynak a cég nem kívánt adatokat megosztani az Origóval. Azt viszont elmondták, hogy habár a névváltoztatás csupán egy hónapja történt, az eladási tendenciák a terveknek megfelelően alakultak. A névváltás miatt nem lett drágább az Oikos.
Az Opten adatai szerint a
Danone pénzügyi helyzete a legfrissebb mérlegadatok szerint nem kielégítő.
A Danone nettó árbevétele 2014-ben 23,4 milliárd forint volt 2013-ban is 24 milliárd. A cégnek 2014-ben már nem ment annyira jól 2,8 milliárd forint veszteséget termelt. 2013-ban csak 1,1 milliárdos mínusszal zárták az évet.
Mi az a görög joghurt
A görög joghurt, mint élelmiszeripari kategória egyébként nem létezik. A Magyar Élelmiszerkönyv csak a joghurtokat szabályozza, arra, hogy mitől görög, semmi konkrétum nem vonatkozik, éppen ezért a gyártók képlékenyen értelmezik a műfajt, jelentős eltérések vannak a termékek között.Az úgynevezett görög joghurtok legfőbb jellemzője, hogy sűrűbbek, kevesebb cukrot és szénhidrátot, de több fehérjét tartalmaznak. Mivel nincs vonatkozó szabályozás, az arányok nem egységesek, éppen azért a végeredmény és az esetleges adalékanyagok miatt érdemes a csomagoláson levő apró betűs részeket is áttanulmányozni.
Görög joghurtot házilag is el lehet készíteni. Erről az Origo gasztrorovata a Táfelspicc is írt már. A hozzávalók: 1 liter joghurt, akármilyen, csak nem görög, vagy török értelemszerűen, egy konyharuha, egy szűrő, és 6 óra.
Emlékezzünk hány évig hallgattuk a reklámokban, hogy a Danone Activia joghurtban lévő bifidus essensis mennyire jót tesz a bélflóránknak, majd egyszer csak bifidus actiregularisról lehetett hallani – mondta a névváltásokról Papp-Váry Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem Marketing Intézetének vezetője. A szakember szerint ugyanúgy, mint az Oikosnál, itt is egy nemzetközi egységesítésről volt szó.
Korábban Németországban, Hollandiában, Ausztriában és Magyarországon volt a reklámokban a hasznos baktérium essensisnek hívva, kicsit asszociálva arra a szóösszetételre,
hogy „essen Sie es?”, azaz „eszi ön ezt?”
Ezt persze a magyarok kevéssé értették – tette hozzá a szakember. A Metropolitan Egyetem tanára szerint a cégeknek a márkanévváltást jó előre le kell tesztelni. Pontos információkkal kell rendelkezniük a márka ismertségéről és imázsáról, majd az új név bevezetése és az ahhoz kapcsolódó kampány után azt újra meg kell mérniük. Magának a kampánynak egyébként nem kell bonyolultnak lennie, csak azt kell elmondania, hogy amit eddig x-ként ismerhettek a fogyasztók, az mostantól y néven kapható..
Vannak olyan brandek, amelyeknek névváltásával nagyon óvatosan kell bánni. Papp-Váry Árpád példaként említette a
Pöttyös Túró Rudit, ami a külföldi piacokon Dots-ként fut,
melynek jelentése ugyanúgy pöttyös, pontosabban pöttyök, viszont jóval könnyebben kiejthető.
A magyar fogyasztók viszont aligha fogadnák jól, ha egyik napról a másikra itthon is Dots lenne a márka neve.
Akik mertek váltani
A Győri Jó Reggelt neve 2014-ben változott meg belVita Jó Reggeltre. A reggeliző keksznél történt névváltás csak és kizárólag ezt a termékcsaládot érinti, más győri termék neve nem változott.
Nevet váltott a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola is 2016 év elején. A főiskola Budapesti Metropolitan Egyetem néven fut tovább. Az egyetemmé válás az intézményben évek óta folyó, magas színvonalú felsőoktatási tevékenység elismerése.
Mobiltelefon társaságok sem mindig ragaszkodnak a márkanevekhez. Így lett a Westelből először T-mobil, majd Telekom, vagy a Pannonból Telenor.
Nevet váltott a Ferihegyi Repülőtér is és Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lett a neve.
Névváltás mellett döntött a Napi Gazdaság is, a lapot Magyar Idők néven lehet már kapni.
A cégek a márkákat a névváltás után is monitorozzák, és döntenek a további sorsukról. Olyan is megtörtént már, mint például a Nationale Nederlanden Biztosítónál, ahol egy kis kitérő után, amikor ING Biztosítónak nevezték a társaságot, visszatérnek a régi cégnévhez nagyon hasonlító NN Biztosító névhez, ahol az NN a Nationale Nederlanden rövidítése.
Ez azonban sokszor attól is függ, hogy épp melyik piaci szereplőt ki vásárolja fel az adott országban – tette hozzá Papp-Váry Árpád.