A magyar államadósság felét ki lehetne fizetni abból az összegből, amelyet a kínai állami vegyipari vállalat kínál a Syngentaért. (A 43 milliárd dollárt, azaz 12 341 milliárd forintot jelent, a magyar államadósság 25 ezer milliárd forint.) A Magyarországon is jelenlévő svájci cég a világ egyik az egyik legnagyobb növényvédőszer-, műtrágyagyártója. Kilencven országban 28 ezer embert foglalkoztat.
Egyes elemzők attól tartanak, hogy a vásárlással az európai multicég lényegében kínai állami irányítás alá kerül. Michel Demaré, a Syngenta elnöke a napokban ezért is igyekezett leszögezni, „Kína nem államosítja a céget”. Mint mondta,
a cég igazgatóságában nem lesz személyi változás, és leépítésekre sem kell számítani.
„A ChemChina híres arról, hogy amikor Kínán kívül vesz meg céget tiszteletben tartja azok vállalati kultúráját és értékeit. Biztos vagyok benne, hogy itt is ugyanez történik majd” – nyilatkozta az amerikai CNBC televízió riporterének.
Az elmúlt évben a Syngenta a bevételei csökkenéséről számolt be, amelyet a csökkenő élelmiszeráraknak tulajdonítottak. A tavalyi, 1,3 milliárd dolláros nyereségük az előző évhez képest 17 százalékos csökkenést jelentett.
Demaré a „fantasztikusnak” nevezte a ChemChina ajánlatát, amivel szerinte a Syngenta többi részvényese is elégedett lesz. Emellett az igazgatótanács vezetőjeként felhívta a részvénytulajdonosokat, hogy fogajdák el a ChemChina ajánlatát.
A kínai üzlet bejelentése óta a Syngenta részvényei valóban szárnyalni kezdtek, szerdán
hat százalékot emelkedtek.
Ennek fő oka az, hogy a tervezett szerződés értelmében a korábbi részvényesek plusz osztalékot kapnak, részvényenként 16 frankot, 4350 forintot.
Ha a Syngenta elfogadja az ajánlatot, a tranzakció a ChemChina történetének legnagyobb vásárlása lesz. Sőt, ez lesz a legnagyobb tranzakció, amelyet kínai vállalat valaha végrehajtott.
ChemChina eddigi legnagyobb üzlete a kanadai Nexen olaj- és gázipari cég megvásárlása volt 15,1 milliárd dollárért (4308 milliárd forint). Európában az első jelentős cégét,
az olasz Pirelli abroncsgyárat tavaly márciusban vásárolta meg a ChemChina.
Idén januárban egymilliárd dollárért a német KraussMaffei gépipari vállalatot vették meg, és 12 százalékos részesedést szereztek a svájci Mercuria energiakereskedő cégben.
A Syngenta megvásárlásával korábban a génmódosított növények forgalmazásáról is ismert, de emellett növényvédő szereket is fejlesztő
Monsanto amerikai cég is próbálkozott,
tavaly 46,5 milliárd dollárt ajánlottak a svájci cégért, ezt akkor a tulajdonosok elutasították.
A ChemChina befektetése az európai agráriparba beleillik a kínai kormány most futó programjába. Ennek célja, hogy a hazai mezőgazdaság fejlesztésével
csökkentsék Kína függőségét a külföldi élelmiszerimporttól.
Erre azért is szükség van, mert Kína, mérete ellenére fogytán van az újonnan megművelhető területnek, ráadásul az állam arra számít, hogy a jövőben, az egykepolitika felfüggesztése nyomán újra növekedésnek indul Kína népessége.