Rekord sebességgel vásárolnak a kínai cégek

nk20160208
Hagyományos sárkánytáncon vesznek részt látogatók a kínai holdújév ünnepén a Fülöp-szigeteki főváros, Manila kínai negyedében 2016. február 8-án. A kínai holdnaptár szerint ezen a napon köszönt be az új év, amely az állatövek szerint jelölt 12 esztendő közül a majom éve lesz
Vágólapra másolva!
Egymás után vásárolnak fel európai és amerikai nagyvállalatokat kínai cégek. Elemzők szerint a vásárlási hullám egyhamar nem áll le, év végéig újabb rekordokat dönthet - kérdés, hogy az új amerikai elnök ezt hagyja-e.
Vágólapra másolva!

Februárban az Investor is megírta, hogy a ChemChina kínai állami vállalat a világ egyik legnagyobb vegyipari cége, a svájci Syngenta megvásárlására készül: a kínai cég 43 milliárd dollárt ajánlott a világ egyik az egyik legnagyobb növényvédőszer-, műtrágyagyártójának számító svájci vállalatért. Ha az ügylet megvalósul az eddigi legnagyobb kínai felvásárlás lehet, amelyet az ázsiai ország határain kívül kötöttek.

Filmstúdiót, értéktőzsdét is vesznek

Ebben az évben nem ez az első, s várhatóan nem is az utolsó kínai gigavásárlás: januárban a Dalian Wanda kínai befektetési alap jelezte, hogy

az egyik legismertebb hollywoodi filmforgalmazó cég, a Legendary Entertainment

többségi tulajdonára pályázik. Nem sokkal később a Haier tett ajánlatot a General Electric teljes, háztartási eszközöket gyártó részlegére, a hónap végén pedig a Zoomlion az emelőkben utazó Terex Corporationre. Ezeknél is meglepőbb az egyik, szintén kínai vezetésű befektetőcsoport, a Chongqing Casin Enterprise Group pénteki bejelentése: a csoport a chicagói értéktőzsdét venné meg.

A Batman filmeket kiadó Legendary Entertainment is kínai kézbe került Forrás: InterCom

A Dealogic pénzügyi nyilvántartó adatai szerint február elejéig már

82 olyan tranzakciót jelentettek be,

ahol kínai cég valamilyen külföldi vállalat felvásárlására, többségi tulajdon szerzésére, vagy egy külföldi cég bekebelezésére kötött szerződés, illetve arra készül.

Ezek együttes összege 73 milliárd dollár.

Csak összehasonlításként: ez az összeg a február eleji dollárárfolyam alapján 21 ezermilliárd forinthoz közelítő összeg, amely jóval több, mint amennyiből Magyarország kormánya egy évben gazdálkodik, a költségvetési kiadási oldala (a 2015-ös költségvetési törvény alapján) 16 561 milliárd forint volt.

Az év elején bejelentett kínai felvásárlási hullám

hatalmas ugrást jelent tavalyhoz képest:

az azonos időszakban még csak 55 hasonló szerződés 6 milliárd dollár összértékben. Az egész tavalyi évben összesen 607 akvizíciós szerződést kötöttek, a vásárlások összege 112,5 milliárd dollár volt – ezt az összeget idén már az első hónapban megközelítették.

Újraindítanák a növekedést

A Businessinsider szerint a felvásárlási láz összefügghet azzal, hogy a kínai növekedés néhány hónapja lassulni kezdett, ezért a nagyvállalatok külföldön fektetnek be, hogy fenn tudják tartani a saját növekedésüket. Vikas Seth, a Credit Suisse svájci pénzügyi szolgáltató egyik vezetője a lapnak azt mondta,

a kínai cégek fő célja most, hogy új piacokon vessék meg a lábukat,

jól csengő márkaneveket, új technológiákat szerezzenek meg, kutatás-fejlesztési lehetőségekhez jussanak. Néhány esetben az is motíválhatja az érdeklődést, hogy könnyebben jussanak hozzá különböző, a kínai gazdaság növekedéséhez szükséges nyersanyagokhoz, termékekhez, felszereléshez.

Megmozgatják a piacot a felvásárlási hírek Forrás: Imaginechina/Chen kang - Imaginechina/Chen Kang

A Syngenta megvásárlásával például a ChemChina saját fejlesztéseit segítheti, és új technológiákat tud majd bevezetni Kínában. A General Electric-részleg megvétele főként a brand miatt lehet fontos a Haier számára. A Legendary Entertainment megvétele a belső piac szempontjából lehet érdekes, mivel Kínában is számos, a stúdió birtokában lévő mozi működik.

A bevásárlásokból egyébként nemcsak a kínai cégek, de a befektetési bankárok is profitálnak. Tavaly azok a befektetők, akik kínai akvizíciókra spekuláltak,

558 millió dollárt kerestek a kínai akvizícókon

a Dealogic adatai szerint. Ez az összeg idén január végéig elérte 121 millió dollárt.

Közbeszólhat az állam

Mindezek ellenére nem biztos, hogy a tőzsde optimizmusa teljesen indokolt: a kínai és amerikai cégek közötti tranzakciókat ugyanis mindkét állam kormánya akadályozhatja. A kínai cégek – a magáncégeket is beleértve – csak állami jóváhagyással indíthatnak el bármilyen külföldi befektetést. A Businessinsider szerint egyelőre minden jel arra mutat, hogy

a kínai kormány támogatja a külföldi befektetéseket,

mivel úgy vélik, az a fent részletezett okok miatt újraindíthatja a 25 éves mélypontra került kínai GDP-növekedést.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!