Februárban az Investor is megírta, hogy a ChemChina kínai állami vállalat a világ egyik legnagyobb vegyipari cége, a svájci Syngenta megvásárlására készül: a kínai cég 43 milliárd dollárt ajánlott a világ egyik az egyik legnagyobb növényvédőszer-, műtrágyagyártójának számító svájci vállalatért. Ha az ügylet megvalósul az eddigi legnagyobb kínai felvásárlás lehet, amelyet az ázsiai ország határain kívül kötöttek.
Ebben az évben nem ez az első, s várhatóan nem is az utolsó kínai gigavásárlás: januárban a Dalian Wanda kínai befektetési alap jelezte, hogy
az egyik legismertebb hollywoodi filmforgalmazó cég, a Legendary Entertainment
többségi tulajdonára pályázik. Nem sokkal később a Haier tett ajánlatot a General Electric teljes, háztartási eszközöket gyártó részlegére, a hónap végén pedig a Zoomlion az emelőkben utazó Terex Corporationre. Ezeknél is meglepőbb az egyik, szintén kínai vezetésű befektetőcsoport, a Chongqing Casin Enterprise Group pénteki bejelentése: a csoport a chicagói értéktőzsdét venné meg.
A Dealogic pénzügyi nyilvántartó adatai szerint február elejéig már
82 olyan tranzakciót jelentettek be,
ahol kínai cég valamilyen külföldi vállalat felvásárlására, többségi tulajdon szerzésére, vagy egy külföldi cég bekebelezésére kötött szerződés, illetve arra készül.
Ezek együttes összege 73 milliárd dollár.
Csak összehasonlításként: ez az összeg a február eleji dollárárfolyam alapján 21 ezermilliárd forinthoz közelítő összeg, amely jóval több, mint amennyiből Magyarország kormánya egy évben gazdálkodik, a költségvetési kiadási oldala (a 2015-ös költségvetési törvény alapján) 16 561 milliárd forint volt.
Az év elején bejelentett kínai felvásárlási hullám
hatalmas ugrást jelent tavalyhoz képest:
az azonos időszakban még csak 55 hasonló szerződés 6 milliárd dollár összértékben. Az egész tavalyi évben összesen 607 akvizíciós szerződést kötöttek, a vásárlások összege 112,5 milliárd dollár volt – ezt az összeget idén már az első hónapban megközelítették.
A Businessinsider szerint a felvásárlási láz összefügghet azzal, hogy a kínai növekedés néhány hónapja lassulni kezdett, ezért a nagyvállalatok külföldön fektetnek be, hogy fenn tudják tartani a saját növekedésüket. Vikas Seth, a Credit Suisse svájci pénzügyi szolgáltató egyik vezetője a lapnak azt mondta,
a kínai cégek fő célja most, hogy új piacokon vessék meg a lábukat,
jól csengő márkaneveket, új technológiákat szerezzenek meg, kutatás-fejlesztési lehetőségekhez jussanak. Néhány esetben az is motíválhatja az érdeklődést, hogy könnyebben jussanak hozzá különböző, a kínai gazdaság növekedéséhez szükséges nyersanyagokhoz, termékekhez, felszereléshez.
A Syngenta megvásárlásával például a ChemChina saját fejlesztéseit segítheti, és új technológiákat tud majd bevezetni Kínában. A General Electric-részleg megvétele főként a brand miatt lehet fontos a Haier számára. A Legendary Entertainment megvétele a belső piac szempontjából lehet érdekes, mivel Kínában is számos, a stúdió birtokában lévő mozi működik.
A bevásárlásokból egyébként nemcsak a kínai cégek, de a befektetési bankárok is profitálnak. Tavaly azok a befektetők, akik kínai akvizíciókra spekuláltak,
558 millió dollárt kerestek a kínai akvizícókon
a Dealogic adatai szerint. Ez az összeg idén január végéig elérte 121 millió dollárt.
Mindezek ellenére nem biztos, hogy a tőzsde optimizmusa teljesen indokolt: a kínai és amerikai cégek közötti tranzakciókat ugyanis mindkét állam kormánya akadályozhatja. A kínai cégek – a magáncégeket is beleértve – csak állami jóváhagyással indíthatnak el bármilyen külföldi befektetést. A Businessinsider szerint egyelőre minden jel arra mutat, hogy
a kínai kormány támogatja a külföldi befektetéseket,
mivel úgy vélik, az a fent részletezett okok miatt újraindíthatja a 25 éves mélypontra került kínai GDP-növekedést.