Magyarország továbbra is Európa élvonalába tartozik az élelmiszer-kiskereskedelem növekedési rangsorában. Nálunk
a boltok bevétele 5,5 százalékkal emelkedett
a bázishoz képest a negyedik negyedévben – ez a második legnagyobb európai mutató Törökország után. Mennyiségben a hazai 2,4 százalékos bővülés pedig a harmadik legnagyobb, Írországot és Görögországot követve.
Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője szerint a forgalom fejlődését az élelmiszerek között
a gyümölcslé, a gyümölcsjoghurt, valamint az édes kekszek
hajtották meg. A háztartási vegyi áruknál és kozmetikumoknál többek közt a parfüm, a dekorkozmetikum, illetve a konyhai törlőkendő mutatói emelkednek ki mind érték, mind mennyiség szempontjából.
Ez már a hetedik egymás után következő negyedév, amikor
Európában dobogós helyet foglalunk el
élelmiszer-kiskereskedelmünk bevételének nagy növekedési arányával. Mennyiséget tekintve 2014 első negyedévében fordult át növekedésbe a trend, hatéves folyamatos csökkenés után.
„Élelmiszer-kiskereskedelmünk kedvező trendjeiben tükröződik, hogy
egyre nagyobb a fogyasztók bizalma”
– állapítja meg Szűcs-Villányi Ágnes. – „Hazánkban a tavalyelőtti negyedik negyedévihez képest figyelemre méltóan, kilenc ponttal növekedett a fogyasztói bizalmi index a legutóbb október–decemberi 63 pontra. A magyar fogyasztó sokkal
kedvezőbben ítéli meg a személyes pénzügyi helyzetét, a munkahelyi kilátásokat és saját vásárlási hajlandóságát,
mint egy évvel korábban”.
A vizsgált huszonegy fejlett európai ország élelmiszer-kiskereskedelmi forgalma értékben 2,1 százalékkal, míg mennyiség szempontjából 0,8 százalékkal emelkedett a legutóbbi két negyedik negyedév összehasonlításában. Ugyanakkor negyedik negyedéves összehasonlításban
a vizsgált huszonegy európai országban átlagosan 1,3 százalékkal drágultak
a napi fogyasztási cikkek. Ez öt év óta a legalacsonyabb mértékű átlagos európai áremelkedés, és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a boltok mennyiségben is többet adtak el.
Magyarországon az átlagárak 3,1 százalékkal emelkedtek a negyedik negyedévben.
„Több dolog is fékezi az értékben mért eladásokat az európai országok egy részében” – mondja Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatója. – „Esnek a termelési költségek, ami az alacsony olajárakból következik. Azon kívül a kiskereskedők még mindig aktívan használják a promóciókat eszközként arra, hogy küzdjenek a diszkontok növekvő népszerűségével. További fontos tényező, hogy
tíz európai fogyasztóból majdnem három váltott olcsóbb élelmiszerre,
hogy spóroljon”.
Az öt nagy európai piac, a „big five” közül megint Spanyolországban nőtt az értékben mért forgalom a legjobban; 2,7 százalékkal. Utána az európai átlagnál kisebb mutatók következnek: Németországban és Franciaországban egyaránt plusz 1,5 százalék, Olaszországban plusz 1,4, míg az Egyesült Királyságban mínusz 0,5 százalék.
Utóbbi mellett még további három országban csökkent az értékben mért forgalom a negyedik negyedévek összehasonlításában: Svájcban (-2,3 százalék), Finnországban (-1,1 százalék) és Szlovákiában (-0,2 százalék).