A GDP növekedésének üteme a 2015-ös 2,9 százalékról 2016-ban 2,2 százalékra, majd 2017-től 2 százalék alá fog mérséklődni, és ez már tartalmazza a csok és az új lakások áfa-csökkentésének, valamint az EU-források felgyorsított lehívásának hatását is, mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) vezetője egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.
Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése szerint az export és az uniós források felhasználásának lassulása miatt a magyar nemzeti össztermék (GDP) csak 2,1 százalékkal fog nőni 2016-ban a 2015-ös 2,7 százalék után, 2017-ben viszont már 2,5 százalékkal.
Romhányi Balázs szerint a mérséklődő olaj- és nyersanyagárak folyamatosan felülírják az inflációs várakozásokat. A belső kereslet élénkülése és a forint nominális árfolyamának folyamatos gyengülése ugyan felfelé nyomja az árakat, de az importált termékek inflációja és a csökkenő nyersanyagárak ellensúlyozzák a belső inflációs nyomást. A nyersanyagárak stabilizálódását követően a KFI szakértői arra számítanak, hogy az infláció fokozatosan emelkedni fog, majd a jegybanki cél közelében stabilizálódik.
A költségvetési egyenleg középtávon romlani fog,
a kormány utóbbi hónapokban tett folyamatos „ígérgetései” rontják a költségvetés fenntarthatóságát,
mondta a KFI vezetője.