Nigéria külkereskedelme rendkívül egyoldalúan az olajeladásokra épült, 2011-ben például az ország exportbevételeinek 78 százaléka a nyersolaj eladásából, további 16 százalék pedig finomított olaj és benzin exportjából származott.
15 milliárdos hiány
Az olajár hirtelen csökkenése jókora költségvetési hiányt idézett elő, amit a tavaly megválasztott Muhammadu Buhari elnök 3,5 milliárd dollár vészhelyzeti hitelből egyenlítene ki. Ez csak a hiány egy kis részét fedezné, jelenleg a költségvetésében a lyuk mintegy 15 milliárd dollár. A mostani
nigériai költségvetést még minimum 38 dolláros hordónkénti olajárra tervezték,
januárban azonban 30 dollár alá esett egy hordó olaj ára (hétfőn közép-európai idő szerint dél környékén 34 dollár körül forgott a Brent hordónkénti ára). Nigériának idén a devizatartalékaihoz kellett nyúlnia, amelyek mára 40 milliárd dollárról 30 milliárdra apadtak.
Ezt az olajár csökkenése mellett a Financial Times szerint az is előidézte, hogy a nigériai privát szektor is recesszióba került, és a kormány közpénzből segített ki több céget, remélve, hogy sikerül újraindítani a növekedést.
Azerbajdzsán is hitelt venne fel
Nem Nigéria az egyetlen olyan olajtermelő ország, akik a közeljövőben hitelt vennének fel: a múlt héten Azerbajdzsán a Világbank és az IMF küldöttségeivel tárgyalt a vészhelyzeti támogatásról.
A nigériai pénzügyminiszter, Kemi Adeosun szerint, ha megkapják az IMF-kölcsönt, nem lesz szükség arra, hogy Nigéria államkötvényt bocsásson ki. Bár ezt a lehetőséget sem zárta ki, szerinte a rossz gazdasági helyzet miatt nem a mostani lenne a legjobb alkalom arra, hogy
Nigéria 2013 óta először visszatérjen a kötvénypiacra.
Mint mondta, a hitelből a folyó infrastrukturális és energetikai befektetéseket fejeznék be, remélve, hogy ezzel sikerül beindítaniuk a növekedést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
