Politikai akarat kérdése a nullás költségvetés”
– mondta az Origónak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Ahhoz, hogy ez meg tudjon valósulni 2017-ben, a szakértő szerint elsősorban az kell, hogy az állam kevesebbet költsön.
A kormány már elindult ebbe az irányba, elég csak a közalkalmazottak számának tervezett csökkentésére, vagy épp a különféle háttérintézmények megszüntetésére gondolni. Emellett a kabinet a különböző bértárgyalásokhoz is igen szigorúan állt hozzá az elmúlt időszakban.
A nullszaldós büdzséről legutóbb Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt kedden: a tavalyi, nominálisan 750-800 milliárd forintos évi hiányt jelentősen le akarják faragni. Mint mondta, a nemzetgazdasági tárcánál
azon dolgoznak, hogy már 2017-re úgy állítsák össze a költségvetést, hogy annak a hiánya nulla legyen.
Egy évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök még a 2018-as évet lőtte be a nullás költségvetés céldátumának.
Törekedni kell rá
Elérhető nullás költségvetés, sőt a kormánynak erre törekednie is kell, stabil államháztartást kell kialakítani azokra az évekre, amikor elapadnak az uniós támogatások, véli Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.Ehhez Török Zoltán szerint jelentősebb megszorításokra, kiadás- és költségcsökkentésekre lenne szükség, ami együtt jár különböző költségvetési reformokkal is. Az elemző szerint bevételi oldalon is „tenni kell”, ami leginkább a korábban megpendített adócsökkentések elvetését jelentheti: azaz felül kellene vizsgálni többek között
Ezek rövid távon mind kútba eshetnek a nullás költségvetés miatt. Az elemző úgy látja, összességében
megvalósítható a nullás költségvetés, de sokat is kell tenni érte,
ráadásul nem is biztos, hogy ez kifizetődő. A gazdasági növekedést ugyanis ezek az intézkedések egyáltalán nem segítik.
Török Zoltán szerint nincs sürgető nyomás a kormányon, az viszont tény, hogy
ez egy igen jól kommunikálható üzenet,
például egy 1 százalékos hiány nem szól akkorát, mint a nullás büdzsé. Ráadásul nagyon kevés európai ország mondhatja el magáról, hogy nullás költségvetése van.
Samu János, a Concorde elemzési üzletágának vezetője elemzője szerint a költségvetés elkészítésében a legnagyobb kockázat éppen az, hogy azt előreláthatóan már tavasszal el fogják fogadni. „2017-ben nagyban eltérhetnek a gazdasági folyamatok, mint ahogy azt most látják” – mondta az elemző. Szerinte a legvalószínűbb az, hogy
a kormány olyan egyértelmű üzenetet akar küldeni a gazdaságpolitikájáról a hitelminősítők felé
arról, hogy a visszafogott költségvetési politikával fenntartható és csökkenő lesz az adósságpálya.
A gazdasági önállóság növelhető, a sérülékenység pedig csökkenthető egy nullszaldós költségvetéssel, de ez ugyanúgy elmondható egy 1,5 százalékos hiánnyal tervezett büdzséről is.
Török Zoltán szerint fel lehet sorakoztatni mellette és ellene is közgazdasági érveket: a bevezetése egyszer fáj, de a fenntarthatóság mindenképpen mellette szól.
„Összességében, hogy a közgazdászok hova húzzák be voksukat, az mérlegelés kérdése, de erről úgy is politikai döntés lesz” – hangsúlyozta az elemző, aki szerint
a politikusokra nem jellemző a hosszú távú gondolkodás.
A nullás költségvetésnek pedig rövidtávon inkább politikai költsége van, és emiatt az elemző szerint nagyon erős érdekek szólnak amellett, hogy erre ne kerüljön sor.
Sokkal optimistábban állt a témához Suppan Gergely, aki szerint „elképesztően jó irányba haladnak a dolgok”. A Takarékbank elemzője az Origónak azt mondta, hogy
a nullás költségvetéshez „egy kicsit féken kell tartani a kiadásokat”,
és ha csak az inflációval növelik a kiadásokat – nem pedig a GDP-vel és az inflációval együttesen –, már akkor meglehet a költségvetési egyensúly.
Ehhez szerinte jó alap, hogy már az idei év is sokkal jobban alakul, mint ahogy azt tervezték – Suppan Gergely szerint 1,5 százalék körül lesz az idei költségvetési hiány, innen pedig már karnyújtásnyira van a nullás deficit.
Samu János szerint a kormány arra játszik, hogy a költségvetési kiadások mérséklése azért lehetséges, mert
ezzel is ellensúlyozva a költségvetési keresletkiesést.
Idén többletes lehet a pénzforgalmi egyenleg – ezt segíti az MKB Bank, a Budapest Bank eladása, valamint a földárverések is –, így csökkenthető az államadósság, ami miatt a jövőben kisebb lenne a finanszírozási igény – kevesebb hitelt kellene felvenni az államadósság finanszírozásához.
Tavaly elő kellett finanszírozni különböző EU-s pénzeket is, mert Brüsszel még nem fizetett ki Magyarországnak mintegy 560 milliárd forintot – Suppan Gergely szerint, ha ez az összeg az idén beérkezik, ezzel is tovább csökkenthető az adósság.
A Magyar Nemzeti Bank szerdán jelentette be, hogy 2015 végére a GDP 75,5 százalékára csökkent az államháztartás európai uniós módszertannal számított úgynevezett maastrichti adóssága.
Elméletileg még a nominális adósság is csökkenthető az év végére, a GDP-hez viszonyított államadósság-ráta pedig az elemző szerint akár 72 százalék környékére is csökkenhet. „Ha jövő évre betervezzük a nullás költségvetést, akkor
könnyen teljesíthető, hogy 2-3 év alatt 70 százalék alá menjen az államadósság GDP-arányos szintje”
– mondta Suppan Gergely. A szakértő szerint ez világos üzenet a hitelminősítőknek, és úgy véli, hogy nem csak az idén lesznek felminősítések, hanem a következő években várhatóan távolodni is fogunk a hitelminősítőknél befektetésre nem ajánlott kategóriától.
Suppan Gergely is úgy látja, hogy a nullás költségvetés felvet néhány kérdést az adócsökkentések terén: a bankadó ugyan már „kőbe van vésve”, de például a baromfi áfájának csökkentésére (10-20 milliárdos tétel), valamint a tej áfájának csökkentésére (körülbelül 12 milliárd forint) később kerülhet sor.
A kormány kiemelt célja, hogy a gazdasági növekedés elősegítése és a stabilitás megőrzése mellett fokozatosan javítsa az államháztartás egyensúlyát, közölte a nemzetgazdasági tárca az Origóval. Az NGM szerint az elmúlt években a kormányzati intézkedéseknek és a fegyelmezett fiskális politikának köszönhetően
mind az államadósság, mind pedig a költségvetési hiány folyamatosan csökken.
Az adatatok is jelzik, hogy mérséklődik hazánk pénzügyi sérülékenysége, a nemzetközi gazdasági folyamatoknak való kitettsége, amit az IMF mostani jelentésében szintén elismert.
Az NGM közlése szerint a kormány a jövő évi költségvetést a tavalyi évhez hasonlóan idén is a tavaszi ülésszakban kívánja beterjeszteni az országgyűlés elé.