Új fogalom a nyugdíjazásban, ettől várják a csodát

Dunakeszi, 2010. szeptember 26. Takács Sándor a Bánki-Csonka szabadalma alapján 1896-ban Budapesten a Ganz és Társa gyárban készült, kihagyásos vezérlésű, egy hengeres négyütemű robbanó-motorja - melyet a mezőgazdaságban és az iparban használtak meghajtásra - ma is üzemképes. Dunakeszin, az egykori MÁV Járműjavító Üzem Kísérleti Műhelyének vezetőjének, a nyugdíjas Takács Sándornak, szakmájához közeli hobbija van. Szereti az idős gépeket, motorokat, berendezéseket. Ha keze ügyébe kerül egy-egy ipartörténeti ritkaság eredetihez hasonló állapotba hozza, hogy megőrizze a jövő számára. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A dolgozók 51 százaléka 65 évesen vagy azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni. A megkérdezett munkavállalók 56 százaléka pedig rugalmasan lépne át a munka világából a nyugdíjas évekbe. Magyarországon a rugalmas nyugdíjazás még szinte ismeretlen fogalom, bár a szakértők szerint ez enyhítheti az egyre égetőbbé váló nyugdíjkérdést.

2050-re a 60 évnél idősebbek lélekszáma 2 milliárdra nő, azaz a világ teljes lakosságának 21,1 százalékát fogja kitenni. Ez pedig alapjaiban forgatja fel az állami társadalombiztosítási rendszer eddigi működési modelljét – írja az Aegon elemzése.

Rugalmas nyugdíjazás

A 2015. évi Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban 16 ezer munkavállaló és nyugdíjas vett részt. A jelentés az európai, amerikai, ausztrál és ázsiai kontinens 15 különböző országára vonatkozóan mutatja be a rugalmas nyugdíjazás globális trendjeit és jelenségeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a törvényhozók, a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt.

Globálisan a megkérdezett munkavállalók

51 százaléka 65 évesen vagy azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni.

A hagyományos nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés gondolata eltérő a világ különböző pontjain. Japánban a válaszadók 43 százaléka szeretne a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni, míg ez az arány Franciaországban csupán 15 százalék.

Kevés lesz a nyugdíja

A megkérdezett munkavállalók több mint felének (56 százalékának) az az elképzelése, hogy

rugalmasan lép át a munka világából a nyugdíjas évekbe;

ugyanez az arány az 55 év felettiek körében 55 százalék, és még ennél is magasabb a fiatalok körében. A legtöbben ennek okaként az aktív életmódot, a munka élvezetét, és anyagi természetű érveket neveztek meg.

Sokan úgy érzik a nyugdíjukból nem fognak tudni megélni Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A munkavállalók azt tapasztalják, hogy a munkáltatók nem igazán segítik elő a rugalmas nyugdíjba menetelt. Az 55 év feletti munkavállalóknak csupán 27 százaléka nyilatkozta, hogy a munkáltatója lehetőséget ad arra, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatás után nyugdíjasként részmunkaidőben is folytatni tudják a munkájukat, és csupán 9 százaléka számolt be arról, hogy a munkáltató átképzési lehetőséget biztosít a karrier meghosszabbítása érdekében.

A rugalmas nyugdíjazás ma Magyarországon még szinte nem is beszédtéma,

bár a magyar válaszadók fele szívesen lépne át fokozatosan a nyugdíjas évekbe, 57 százalékuk nyilatkozta ezt, míg 65 éves koruk előtt 29 százalék menne nyugdíjba. Hazánk a munkavállalók átképzésében is elmarad a kutatásban részt vevő országoktól, nálunk csak a munkavállalók 4 százaléka kap átképzési lehetőséget.

Lehetőségek az idősek foglalkoztatásában

Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint fontos lenne a munkaadóknak is felismerniük, nemcsak kihívás, de rengeteg

lehetőség is van az idősebb kollégák továbbfoglalkoztatásában.”

Az Aegon tanulmánya szerint az államnak olyan társadalombiztosítási reformokat kellene bevezetni, ami kedvezően befolyásolhatja a munkavállalók nyugdíjhoz való hozzáállását. Például felemelhetik az állami nyugdíjellátásra való jogosultság korhatárát, és kedvezőbb juttatásban részesíthetik azokat, akik későbbre halasztják a nyugdíjba vonulást vagy a munkavállalók megkaphatják a nyugdíjukat, miközben tovább dolgoznak.

De ki marad majd otthon az unokákkal? Forrás: Thinkstock

Továbbá a rugalmas munkaidő és a folyamatos továbbképzés megfelelő egyensúlyt teremthet a munkahely és a magánélet között - írja a tanulmány.