Mi a közös a dél-texasi atomerőműben és a német lauswardi erőműben? A válasz: mindkettőben vannak Magyarországon előállított elemek. Ezek Budapest XV. kerületében, a Késmárk utcában készültek, a Siemens magyar leányvállalatának turbinakomponens-gyárában.
A Késmárk utcában körülbelül 500 magyar dolgozik. A dolgozók mind szakképzett hegesztők, lakatosok, esztergályosok, CNC-gépkezelők, mérnökök. Sokuknak technikusi, sőt egyetemi végzettségük van. „Ez nem olyan munka, amire valakit három hónap alatt be lehet tanítani.
Egy jó hegesztő keres annyit, mint a legtöbb diplomás. De jó hegesztő nem lesz bárkiből"
– mondta Goszták Árpád gazdasági igazgató.
A budapesti telephelyen turbinalapátokat, vezetőkoszorúkat, turbinaházakat és csapágyházakat gyártanak gőz- és gázturbinákhoz. Egy modern erőműben a berendezések nagyon nagy terhelésnek vannak kitéve:
egy gázturbinában a lapátokat 1300-1400 fokos hő éri,
egy gőzturbina embermagasságú lapátjainak kerületi sebessége pedig meghaladhatja a hangsebességet.
Ilyen környezetben a biztonságos működéshez tökéletes minőség kell.
A lapátok századmilliméter pontosan illeszkednek, a hegesztések tökéletes tömörségűek"
– foglalta össze Goszták Árpád.
A hegesztésen belül a lapáthegesztés a legnehezebb terület: ide nemcsak képesítés, kiváló kézügyesség is szükséges.
A lapátok behegesztése aprólékos feladat, precíz emberi kéz és tapasztalat kell hozzá
- hangsúlyozta Verle Viktor, a Siemens magyarországi ágazati igazgatója. A digitalizáció ugyanakkor nem tartóztatható fel: a nagyobb acélszerkezetek, például a turbinaházak egyszerűbb hegesztési feladataira hamarosan robotot alkalmaznak majd a gyárban, a finommunkát azonban még sokáig csak emberek tudják elvégezni.
Minden behegesztett lapátot ellenőriznek. A hibás darabokat ki kell vésni, és újra kell hegeszteni, egészen addig, amíg a varrat tökéletes nem lesz.
A Késmárk utcában működik a világ második legnagyobb turbinalapát-üzeme (a legnagyobb Kínában van). A különféle gáz- és gőzturbinalapátokat 4 és 5 tengelyes megmunkálógépekkel állítják elő, körülbelül napi 1500 darabot.
A mérési pontosság egy ezredmilliméter;
a lapátokat speciális gépekkel ellenőrzik.
Általában szúrópróbaszerűen, de ha a megrendelő úgy kéri, akár a szállítmány minden darabját meg kell vizsgálni - mondta Goszták Árpád.
Megrendelés van bőven, bár az erőműpiac alaposan átalakult, különösen Európában.
Németország a megújuló energiaforrások fejlesztésére helyezte a hangsúlyt,
az északi-tengeri országok hatalmas szélerőműtelepeket építenek. Az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten viszont épülnek gázerőművek. Európában nem, a kivétel Lengyelország, ott épp szenes erőműveket váltanak le gázerőművekre.
A magyar Siemens sok gőz- és gázturbinás erőmű karbantartásában és felújításában vesz részt, ráadásul
Magyarországon mérnöki munka is folyik,
a Késmárk utcai gyár mérnökirodája gőzturbinák fejlesztésével, illetve kondenzátorok és csővezeték-rendszerek tervezésével foglalkozik.
Németországban januárban állt üzembe a lauswardi kombinált ciklusú erőmű (2014-ben az Origo is bepillantott az épülő erőmű motorháztetője alá, itt írtunk róla), aminek nagyon sok eleme készült Budapesten.
A kombinált ciklusú erőmű úgy működik, hogy a gáz elégetéséből származó forró, nagynyomású égéstermék megforgat egy gázturbinát. A turbinából kiáramló füstgáz még mindig bőven elég meleg ahhoz, hogy vizet forraljanak vele, és nagynyomású, magas hőmérsékletű gőzt állítsanak elő. A vízgőz aztán egy gőzturbinát hajt meg. A két turbina egy tengelyen is lehet, mint Lauswardban, az áramot a szintén a tengelyre helyezett generátor termeli.
A két ciklus miatt sokkal kevesebb hő megy veszendőbe hasznosulatlanul, Lausward hatásfoka így 61,5 százalékos (85 százalék fölötti, ha távfűtésre szolgáló vizet is melegítenek vele).
A lauswardi erőmű kisebb testvére a gönyűi erőmű Magyarországon,
amit a Siemens anyavállalat és a magyar leány konzorciumban épített az E.ON-nak 2009 és 2011 között.
A Siemens-konzorcium következő nagy célja a Paks II. atomerőmű beruházásban való részvétel, mondta Verle Viktor.
Az atomerőmű gőzerőmű
A nukleáris erőművek tulajdonképpen gőzerőművek. A nyomottvizes reaktorú erőművek esetén – mint amilyen a Paksi Atomerőmű is – a reaktort hűtő primerköri víz hermetikusan el van választva a gőzturbinát hajtó szekunderköri gőz-víz rendszertől. A primerköri magas nyomású és hőmérsékletű víz a gőzfejlesztőkön keresztül forralja a kisebb nyomású szekunderkör vizét. Az így keletkezett gőz a gőzturbinát és ezen keresztül a generátort hajtja.A tervek szerint a Paks II. két blokkból áll majd, ez két gőzturbinát jelent. Az orosz-magyar szerződés célkitűzése, hogy a Roszatom a beruházás értékének várhatóan 40 százalékában magyar beszállítóktól fog rendelni.
A Siemens reméli, hogy a turbinákat és az operatív irányítástechnikát ők szállíthatják majd,
ami jelentős fejlesztéseket tesz lehetővé a budapesti gyárnak.
A Roszatom még nem döntött, kitől rendel, a Siemens legnagyobb konkurense a GE, mondta Verle Viktor. A turbinák és az irányítástechnika egymilliárd eurós üzletet jelenthetnek.