A Magyar Nemzet értesülései szerint Áder János köztársasági elnök nem fogja aláírni a jegybanktörvény módosítását, amit a parlament kivételes eljárásban fogadott el.
A fideszes Bánki Erik módosítója két fontos ponton változtatja meg a jegybanktörvényt. Egyrészt szerepel benne, hogy a jegybank alapítványai a jegybanktól jogilag és gazdaságilag függetlenül működnek, ezért
az a pénz, amit a jegybank beléjük tett, elveszíti közvagyon jellegét.
Így ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni, hanem
elegendő az általa kezelt adatok megismerésére a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályok alkalmazása.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke levelet írt Gulyás Gergelynek (Fidesz), az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elnökének. Péterfalvi Attila szerint a módosítás sérti az alaptörvényt, és ellentmond a nemzeti vagyonról szóló törvény sarkalatosnak minősülő pontjainak.
Ha Áder János egyetért Péterfalvi Attilával, akkor
a jogszabályt megküldheti az Alkotmánybíróságnak ellenőrzésre.
Ha Áder János szerint a módosító nem alkotmányellenes, de valamilyen okból nem ért vele egyet, akkor egy alkalommal visszadobhatja a parlamentnek megfontolásra.
Egyébként az egyik alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) ügyében 2016 februárjának elején hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet szerint
a Magyar Nemzeti Bank és így annak alapítványai is közpénzt kezelnek, közpénzzel gazdálkodnak,
így az általuk között szerződések, a gazdálkodásuk adatai nyilvánosak, így ezeket az információkat ki kell adni.
A módosítóban szereplő másik fontos változtatás, hogy a jegybank dönthetné el, hogy nyilvánosságra hozza-e a gazdasági társaságainak azon adatait, amik a jegybank működésével kapcsolatosak. Az adatokat a jegybank akár 10 évre is titkosíthatná.
A módosító a fentieken túl 5 millió forintra emelné a jegybank elnökének adható havi fizetés maximumát, az alelnökét pedig ennek 90 százalékára. A hatályos törvény szerint az elnöki bér a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese lehet. A bruttó átlagkereset tavaly 250 ezer forint körül volt, vagyis bruttó 2,5 millió lehet a jegybankelnök fizetése.