Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Módosító javaslatot nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényhez Bánki Erik (Fidesz), ebben egyebek mellett szabályozná a jegybank által tulajdonolt gazdasági társaság és alapítvány által kezelt adatok megismerését.
Ami a jegybank alapítványait illeti, az alapítványok által kezelt adatok megismerésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011-es törvény szabályai irányadóak a javaslat szerint.
A módosító szerint az alapítványok
az alapításuk után jogilag és gazdaságilag teljesen elkülönülnek az MNB-től.
Az MNB által létrehozott alapítványnál
az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét,
a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni, hanem
elegendő az általa kezelt adatok megismerésére a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályok alkalmazása
– olvasható a törvényjavaslat indoklásában.
Az egyik alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) ügyében 2016 februárjának elején hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet szerint
a Magyar Nemzeti Bank és így annak alapítványai is közpénzt kezelnek, közpénzzel gazdálkodnak,
így az általuk között szerződések, a gazdálkodásuk adatai nyilvánosak, így ezeket az információkat ki kell adni.
A javaslat szerint az MNB bármely feladata ellátása során keletkezett adatok egy részének megismerése esetében fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye. A módosító szerint ez az MNB tulajdonában álló társaságokra is vonatkozik, ha azok az MNB valamilyen feladatát ellátva kezelnek adatokat.
Ezért a törvény az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy
a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme élvez-e elsőbbséget.
Az adatkezelő ennek mérlegelése alapján dönt az adatok nyilvánosságra hozataláról vagy a megismerés korlátozásáról, amely időben differenciálható.
A megismerés korlátozására előírható időtartam felső határa tíz év.
Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kezelhet olyan típusú adatokat, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak – jegyzi meg az előterjesztő. Ha az adat megismerése az érintett gazdasági társaság üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna, a döntés az lehet, hogy az nem ismerhető meg.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta, hogy az Országgyűlés vegye tárgysorozatba Bánki Erik (Fidesz) önálló képviselői indítványát a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2013. évi törvény módosításáról.
A bizottsági tagok közül a tíz kormánypárti képviselő szavazott igennel,
a három ellenzéki tag nem támogatta a tárgysorozatba vételt.
A bizottság ellenzéki tagjai élesen bírálták a módosító javaslatot,
és azt is, hogy az indítványt csak hétfőn délelőtt, a testület ülése előtt kapták kézhez.
