Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Standard & Poor's szerint a magyar gazdaság külső sérülékenysége csökkent, ám
továbbra is vannak bizonytalanságok a gazdaságpolitikában,
és ez költségvetési kockázatokat jelenthet. A stabil kilátás fenntartásának tényezői között van
Ugyanakkor az S&P elemzése szerint
A másik két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody's Investors Service már pozitív kilátással tartja nyilván Magyarország szuverén adósbesorolásait.
A magyar adósbesorolások idei felülvizsgálati menetrendjében ez volt a második hitelminősítői értékelés – a Moody’s március elején nem változtatott a magyar államadós-osztályzaton, amely a Moody’s saját módszertanában Ba1, ami egy besorolásra van a befektetésre ajánlott kategóriától.
Az S&P 2016-ra szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország legközelebb szeptember 16-án kerül sorra, míg a Fitch Ratings május 20-án és november 18-án végzi el a magyar államadós-osztályzatok értékelését. A Moody’s legközelebb július 8-án, majd november 4-én veszi napirendre ismét a magyar adósosztályzatok vizsgálatát.
Az Origo által megkérdezett elemzők azt valószínűsítették a döntés előtt, hogy Magyarország marad a befektetésre nem ajánlott kategória tetején, ami az S&P módszertanában a „BB plusz”. Felminősítést tehát nem, viszont kilátásjavulást többen is vártak – stabilról pozitívra.
Az S&P legutóbb tavaly márciusban minősítette fel a magyar adósbesorolást – „BB”-ről „BB plusz”-ra.
A fundamentumok – az államadósság alakulása, a költségvetési és a külső egyensúly, valamint a gazdasági növekedés – alapján
az S&P akár már tavaly is felminősíthette volna Magyarországot
Samu János, a Concorde elemzési üzletágának vezetője elemzője szerint. A szakértő az Origónak azt mondta, hogy sokkal inkább szubjektív okai vannak annak, hogy elmaradt a felminősítés.
A három nagy hitelminősítő közül Samu János szerint a Moody’s a „leglassabb”, tehát
leginkább a Fitch májusi döntésében lehet bízni,
már ami az esetleges felminősítést illeti.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője szerint a piacok ezúttal kevésbé voltak várakozóak, mint a két héttel ezelőtti Moody’s felülvizsgálatkor. „Ennek talán az az oka, hogy
az S&P kommunikációjában kicsit távolabb állt a felminősítéstől Magyarország,
mint a másik két hitelminősítő esetében” – mondta az elemző, aki szerint leginkább egy kilátásjavításra volt esély.
„Az S&P szakértői korábban többször felhívták a figyelmet a kormányzati politika változékonyságára, illetve arra, hogy ebben szeretnének üzlet- és piacbarát lépéseket látni” – mondta az Origónak az elemző, utalva a szubjektív tényezőkre.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint
a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Magyarország 2017-ben kerülhet vissza a befektetésre ajánlott kategóriába az S&P-nél.
A szakértő egy húszéves példát is említett a hasonlóságra: 1992-ben az S&P-nél Magyarország besorolása szintén a „BB plusz” volt, és csak 1996-ban kapta vissza a befektetésre ajánlott kategóriát – tehát a két döntés között négy év is eltelt, viszont ezt követően már kétévente érkezett az újabb felminősítés.
„Ha leminősítenek egy országot befektetésre nem ajánlott kategóriába, onnantól fogva nehezen adják azt vissza” – mondta Németh Dávid, aki emlékeztetett, hogy
Magyarországtól 2011 decemberében vették el a befektetésre ajánlott kategóriát.
„Azóta valamivel több, mint négy év telt el, és általában ennél többet szoktak várni, míg visszaadják a befektetésre ajánlott kategóriát” – közölte az elemző. A leminősítések 2012-ben érték el mélypontot az S&P-nél, amikor is „BB”-ig minősítették le a magyar adóbesorolást, amelyen három évig nem is változtattak – tavaly kerültünk vissza „BB plusz”-ba.
„Elindulhatunk majd szépen fölfelé, és egy-két évente fel tudnak minősítgetni, ha maradnak a pozitív trendek, például az államadósság csökkenése, illetve a gazdasági növekedés” – mondta Németh Dávid.
Közgazdászok, piaci elemzők már lassan egy éve azt hangoztatják kisebb-nagyobb lelkesedéssel, hogy Magyarország már megérett a felminősítésre, a makroadatok is ezt támasztják alá – adott a gazdasági növekedés, az alacsony költségvetési hiány, az alacsony infláció, vagy épp a csökkenő államadósság. Mindezek ellenére még várni kell a felminősítésre.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatása lehet egy felminősítésnek, Bod Péter Ákos, a Corvinus egyetemi tanára szerint a tankönyvi válasz ez:
Ha egy ország kevésbé minősül kockázatosnak egy hitelminősítőnél, az a potenciális kisbefektetőkre valamelyest hat, a nagyobbakra nem annyira.”
Utóbbiak a közgazdász szerint már nem a hitelminősítőktől fogják megtudni, hogy mi van az adott országban. Ha átkerül egy ország a befektetőknek ajánlott kategóriába, akkor megnyílnak olyan befektetői körök, amelyek saját üzletszabályzatuk miatt óvakodtak az ilyen jellegű eszközök beszerzésétől, mondta korábban a közgazdász az Origónak.
A régiónkban lévő gazdaságok hitelbesorolása igen vegyes: Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és még Románia is mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriákban van, míg Bulgária, Horvátország, Szerbia és Ukrajna nem.
„A magyar makromutatók lényegesen jobbak, mint két-három évvel ezelőtt” – mondta az Origónak még tavaly szeptemberben Bod Péter Ákos. Az egyetemi tanár akkor kiemelte, hogy a külső adósság csökken, míg a gazdasági teljesítmény növekszik, így szerinte
Magyarország már megérett a visszaminősítésre.
Az egykori jegybankelnök szerint
a magyar gazdaságpolitika cikcakkjai az objektív mutatókat is hátrább húzzák”.
Az Európai Unió 28 tagállama közül a S&P hitelbesorolásai szerint egyébként csak hat – Magyarország, Bulgária, Portugália, Horvátország, Ciprus és Görögország – nincs a befektetésre ajánlott kategóriában.
