Kísérleti jelleggel még 2016-ban bevezetik a feltétel nélküli alapjövedelmet Kanada Ontario tartományában, jelentette be a helyi kormányzat. A tartomány vezetése még nem döntötte el, pontosan mikor, a tartomány mekkora részében indítják el a programot, ahogy azt sem, hogy havonta mekkora összeget fog kapni egy ember.
A pénz megvan a programra, a tartomány 2016-os büdzséjében szerepel a tétel,
írja a Business Insider.
A teljes feltétel nélküli alapjövedelem azt jelenti, hogy
minden állampolgár kap az államtól havonta egy meghatározott összeget, attól függetlenül, hogy dolgozik-e, és mennyit keres.
Ezzel párhuzamosan a rendszerből kivezetnének minden szociális juttatást. Más szóval alapjövedelem mindenkinek járna, de senki sem kapna munkanélküli-segélyt, családi pótlékot, gyest, semmiféle juttatást.
A teljes feltétel nélküli alapjövedelmet még soha, sehol nem próbálták ki, Ontario sem erre készül: csak kísérleti jelleggel, a lakosság egy részének adnának alapjövedelmet. 2016 januárja óta Hollandiában, Utrecht városában fut egy hasonló program, ott olyanok kapnak alapjövedelmet, akik amúgy segélyre lennének jogosultak.
Finnország pedig 2017-ben kezd majd hatalmas emberkísérletbe,
a lakosság egy részén nem csak a feltétel nélküli alapjövedelmet, de más, nem szokványos szociális rendszereket, például a részleges feltétel nélküli alapjövedelmet és a negatív jövedelemadót is kipróbálják. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kiskeresetűek fizetését az állam egy meghatározott összegre kipótolja, ők gyakorlatilag negatív kulccsal adóznak. A finn projektről itt írtunk részletesen.
A feltétel nélküli alapjövedelem és más szociális modellek kipróbálása azért nagyon fontos, mert egyelőre nincsenek adatok arról, hogyan reagálnak rájuk az egyének, milyen hatásuk van a közösségek és a gazdaság működésére.
Például a klasszikus ellenérv szerint az emberek munkára való hajlandósága lecsökken, ha feltétel nélkül jövedelmet kapnak;
ugyanakkor nincsenek arról adatok, hogy ez valóban így van-e. Ahogy arról sincsenek adatok, hogy különféle szintű és kiterjedtségű alapjövedelmek milyen hatással lennének az emberekre.
A finn projekt ezért lesz meghatározó, a tervek szerint szigorú tudományos alapossággal fogják elvégezni a kísérleteket. A program két évig tart majd, az eredményeket 2019-ben értékelik ki. A finn kormány 20 milliárd eurót szán az egészre.
Ami Magyarországot és a feltétel nélküli alapjövedelmet illeti, egy független munkacsoport 2014 elején nyilvánosságra hozott egy tervezetet. Eszerint Magyarországon reális lehetőség lenne bevezetni egy havi 50 ezer forintos alapjövedelmet (LÉT-pénznek nevezik, itt írtunk róla bővebben).
A LÉT-tanulmány megjelenése után a pártok közül az MSZP támogatta a tervezetet, a PM pedig még messzebbre ment,
a kampánya egyik központi elemévé tette. Sőt Zuglóban Karácsony Gergely PM-es polgármester bevezetett egy 26 ezer forintos, garantált minimumjövedelemnek nevezett segélyt. 2014 elején a Fidesz, pontosabban akkori hangja, Hoppál Péter szóvivő veszélyes ötletelgetésnek nevezte a tervezetet, a politikai támogatását pedig veszélyes blöffnek.