A női egyenjogúsága, annak megléte, illetve meg nem adása napjainkban is sokat boncolgatott téma. A társadalmi szintű hatások beszivárognak a kisebb közösségekbe, cégek életébe, sok esetben karrierívekbe. Ezt a témát járták körbe az előadók a Jól-Lét Alapítvány szervezte Nem-akadály című konferencián. A rendezvényen arra keresték a választ, hogy mit lehet tenni a munkahelyi esélyegyenlőségért, és egyáltalán kinek dolga tenni érte.
A társadalmi felelősségvállalásban élenjáró vállalatok a sikerüket abban is mérik, hogy milyen hatást gyakorolnak a világra. Az értékek pontos megjelölése a nagyoknál már túlmutat a lerágott bullshiten, és munkáltatóként támogatják az esélyegyenlőséget úgy, hogy a közösséget és a fenntarthatóságot szem előtt tartják.
Ahogy a trendek általában, a társadalmi felelősségvállalás is a nagyvállalatoktól indult, és gyűrűzik be a kkv-szektorba. Itt lép be a vezetők felelőssége, hogy ki mennyire köteleződik el bizonyos értékek mentén, és azokat milyen gyorsan és hatékonyan tudja beépíteni a cég vállalati kultúrájába.
Ha a vezetőnek fontos a nők megbecsülése és az egyenjogúsága, akkor a szervezet számára is az lesz,
hiszen ami fent, az lent" – emelte ki dr. Molnár Imre, az MVM BSzK Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, hogy ehhez valódi felsővezetői elköteleződés szükséges, és konkrét lépések, amelyekkel beépíthetők az értékek a cég mindennapi életébe.
A konferencián bemutatott nemzetközi felmérés szerint a hat év alatti gyermeket nevelő magyar nőknek kevesebb, mint 50 százaléka dolgozik. Ezzel jóval az európai átlag alatt vagyunk. A társadalomnak kell elindítania a változást, ami aztán majd hat a gazdasági életre is, vagy a cégvezetőknek kell változtatniuk ahhoz, hogy a társadalomban is elinduljon a folyamat? Keveházi Kata, a Jól-Lét alapítvány szakértői csoportjának vezetője járta körbe, mi lehet az egyenlőtlenség fő oka, és mely szereplőnek lehetne érdembeli előrelépést tenni a megoldás felé. Elmondása szerint
a posztszocialista országokban elvárt társadalmi nézet a hagyományos nemi szerep-megosztás.
A nők legfeljebb a középvezetői szintet céloznak meg, nem merészkednek felsővezetői szintekre Keveházi Kata szerint.
Hozzátette, nagy változásra lenne szükség, hogy ne elférfiasodott vezetői normarendszerhez alkalmazkodva kelljen felsővezetőnek lenni, hanem a női értékeket megőrizve és azokra építve tölthessenek be magas pozíciókat. Az előadó szerint a cégek nem érzik feladatuknak megváltoztatni a társadalmi beidegződéseket, a fenntartható fejlődés viszont a vállalatok szerepe.
A vállalat vezetőivel értékrendet közvetítünk, és ugyan fontos a cégünknél a megfelelő nemi arány, de még ennél is fontosabbnak érezzük, hogy megfelelő tudású közép- és felsővezetők legyenek a posztjukon – mondta Kalmár Elvira, a Magyar Telekom vezetőfejlesztési és változáskezelési senior szakértője. Hozzátette, a cégnél úgy próbálják javítani az esélyegyenlőséget, hogy férfiaknak és nőknek is megadják ugyanazokat a lehetőségeket, hogy minél elfogadóbbá váljon a munkakörnyezet. Például
a távmunka-programra mindkét nemnek lehetősége van,
a munkáltató és kisgyermeket nevelő kollégák közötti kapcsolatot kismamaprogrammal valósítják meg, az „apa kezdődik" programmal pedig lehetőséget teremtenek, hogy munkaidő alatt az apukák is behozhassák gyermekeiket a munkahelyre. Erre a célra külön termet is feltartanak. A német anyacégnél kvóta-rendszer működik, céljuk, hogy a vezetők 30 százaléka nő legyen. A magyar leányvállalat nem gondolkodik kvótákban, ennek ellenére 27 százalék a női vezetők aránya.
A jó és képzett munkaerőt nem csak megtalálni, de megtartani is nehéz. A Property Manager két olyan dolgot adott a munkavállalóinak, amelyek napjainkban óriási értéket képviselnek, az időt és a bizalmat. Chiuhan Erika, a cég munkatársa elmondta, a vállalat 1250 munkavállalójából 900 már rugalmas munkát végez. Az elmúlt két év során a vezetőség azt tapasztalta, hogy
a flexibilis munka hatására nőtt az alkalmazottaik teljesítménye, elégedettebbek, és elkötelezettebbek a cég iránt.
Emellett pénzügyileg is hatékony, hiszen nincs szükség akkora irodahelyiség bérlésére, annak fenntartására, és a környezeti lábnyomot is csökkentették. Hozzátette, hogy a látszólagos hatalmas szabadság azért jól szervezettséget igényel, hogy ki mikor min dolgozik, és a munkáltatónak mindig tudnia kell, hogy éppen ki tartózkodik bent az irodában.
Elmondása szerint az irodai saját asztal hiánya nagyjából egy hétig jelentett problémát. Véleménye szerint a változáshoz szükség volt a vezetőség elkötelezettségére, és egy jó menedzsmentre. A két év alatt két és fél millió euró költséget takarítottak meg, és 10 százalék alá csökkentették a fluktuációt.